1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)

I. Az adatok ismertetése

1960-ban 100 házas nőre 232 született gyermek jutott, szemben az 1949. évi 257-tel és az 1920. évi 362-vel. Ez egyben azt jelenti, hogy a jelenleg házas nőknek eggyel (pontosan 1,3-del) kevesebb gyermeke született, mint a 30 — 40 évvel ezelőttieknek. Az 1920. évi népszámlálás óta az 1 és 2 gyermeket szült házas nők aránya jelentősen, a 3 gyermeket szülteké kissé emelkedett, a 4 és több gyermeket szült nőké nagymértékben visszaesett. Csökkent azoknak a házas nőknek aránya, akiknek gyermeke nem született (az 1920. évi 18%-ról 15%-ra). Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint a házas nők egynegyedének 1, valamivel több mint egynegyedének 2 gyermeke született, 1920-ban ezek aránya 17, ül. 12% volt. A 3 gyermekes nők aránya 1960-ban 14%, az 1920. évi 11%-kal szemben. Ennél jóval nagyobb a változás a 4 és több gyermeket szült nőknél: arányuk az 1920. évi 42%-ról 20%-ra csökkent. A A házas nők, akiknek 100 Év 15 éves gyermekük 1 2 3 4 ^g "fcöfoto házas Év és idősebb nem nőre jutó házas nők született gyermekük született gyermek százalékban 1920 100,0 17,9 16,6 12,4 10,9 42,2 362 1930 100,0 17,1 16,9 16,5 12,8 36,7 327 1949 100,0 18,4 22,3 20,7 13,1 25,5 257 1960 100,0 15,1 25,4 25,8 13,9 19,8 232 A következőkben röviden összefoglaljuk a termékenység különbségeinek alakulását a lakóhely, az anya életkora, a házasságtartam, az anya iskolai végzettsége, a népgazdasági ágazatok, az anya gazdasági aktivitása, valamint foglalkozási viszonya szerint. A házas nők gyermekszáma az 1960-as adatok szerint Budapesten a legalacsonyabb: 1,55, a többi városokban 2,14, a községekben 2,63. A különbségeket elsősorban a gyermektelen és az egy gyermeket szült nők arányának eltérései okozzák. Budapesten a házas nők közel egynegyede gyermektelen, egyharmada egy gyermeket szült, ezek az arányok a vidéki városokban 17, ill. 27%, a községekben 12, ill. 23%. 1930-hoz viszonyítva a legfiatalabb, 15—19 éves korcsoport kivételével valamennyi korcsoportban csökkent a 100 házas nőre jutó gyermekszám, legnagyobb mértékben a 40 évesek és idősebbek között. 1949-hez viszonyítva a 30 éven aluliak termékenysége kismértékben emelkedett. 1960-ban száz 30 — 39 éves házas nőre 219, száz 40 — 49 évesre 259, száz 50 éves és idősebbre 311 született gyermek jut, az 1930. évi 285, 409, ill. 513-mal szemben. Száz házas nőre jutó született gyermek [Korcsoport im 1949 igfl(

) 15-19 éves 46 45 43 20-24 „ 112 93 98 25-29 „ 194 159 161 30-39 „ 285 238 219 40-49 „ 409 298 259 50-59 „ 490 333 290 60-69 „ j 548 417 328 70 éves és idősebb j 548 475 398 Összesen 327 259 232 Házasságtartam szerint vizsgálva a termékenység alakulását természetszerűen azt tapasztaljuk, hogy a házasságtartam növekedésével párhuzamosan nő az átlagos gyermekszám. 1960-ban azonban nem olyan mértékű a növekedés, mint 1930-ban volt. A különbség főleg abban mutatkozik meg, hogy míg az 1960-as adatok szerint 0 — 4 éves házasságtartam alatt általában minden házas nő egy gyermeket szült (az ilyen házasságtartamúaknái 100 házas nőre 1930-ban 93, 1949-ben csak 79 gyermek jutott), 5 — 9 éves házasságtartam alatt 100 házas nőre 173 gyermek jut (1949-ben ugyanennyi), addig hosszabb házasságtartam alatt a gyermekszám nem emelkedik arányosan. Ezt mutatja az is, hogy míg 1930-ban a 20 és több éve házasságban élő nők átlagos gyermekszáma ötszöröse a 0 — 4 éves házasságtartamúaknak, addig 1949-ben ez az arány valamivel több mint négyszeres, 1960-ban már csak valamivel több mint háromszoros. Száz 15 éves és idősebb házas nőre Házasságtartam jutó született gyermek 1930 1949 1960 0- 4 év 93 79 99 5- 9 „ 208 173 173 10-14 „ 282 229 214 15-19 „ 352 273 246 20 és több óv 499 366 323 Összesen 327 259 232 21*