1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)

I. Az adatok ismertetése

Év A népesség száma férfi Ebből nő 1000 férfira jutó nő 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 2 482 090 2 618 954 2 965 069 3 418 016 3 792 344 3 874 111 4 248 452 4 560 875 4 423 420 4 804 043 2 529 220 2 710 237 3 044 282 3 436 399 3 819 770 4 112 764 4 436 657 4 755 199 4 781 379 5 157 001 1 019 1 035 1 027 1 005 1 007 1 062 1 044 1 043 1 081 1 073 A nemek aránya területenként eltérő, Budapesten 1000 férfira 1162 nő jut, a községekben 1057, a vidéki városokban 1049; ez az 1949. évi arányokhoz képest Budapesten kisebb (1186-ról 1162-re), a többi városban nagyobb csökkenést jelent (1101-ről 1049-re). A községekben ugyanezen idő alatt emelkedett a nőtöbblet (1048-ról 1057-re). A változás elsősorban a férfiaknak az ipari centrumokba (főleg a városokba) történő nagyarányú vándorlásával magyarázható. Ezt mutatja az is, hogy a megyék nagy részében nőtöbbletet találunk, egyes ipari megyékben azonban a két nem aránya kiegyenlített. A népesség számának területi alakulása 1960-ban az ország lakosságának 18%-a Budapesten, 22%-a a többi városban, 60%-a a községekben élt. Az 1869 óta eltelt 90 év alatt a községek népességének részaránya fokozatosan csökkent (1869-ben 76%, 1900-ban 68%, 1930-ban 64%volt), a városoké pedig ezzel párhuzamosan emelkedett. Különösen nagymértékben nőtt Budapest népességének aránya: ez 90 évvel ezelőtt még csak 6%, a századfordulón 13% volt. A vidéki városok népességének aránya 1901 és 1948 között alig emelkedett, 1949-1959 között azonban 19%-ról 22%-ra nőtt. Ebből Év A népesség száma egyéb városokban Budapesten , községekben lakott (ezer fő) Ezen belül budapesti egyéb városi lakos százalékban községi 1869 5 011 302 924 3 786 100,0 6,0 18,4 75,6 1880 5 329 403 1 005 3 921 100,0 7,5 18,9 73,6 1890 6 009 560 1 127 4 322 100,0 9,3 18,8 71,9 1900 6 854 861 1 323 4 670 100,0 12,6 19,3 68,1 1910 7 612 1 110 1 493 5 009 100,0 14,6 19,6 65,8 1920 7 987 1 232 1 591 5 164 100,0 15,4 19,9 64,7 1930 8 685 1 443 1 708 5 535 100,0 16,6 19,7 63,7 1941 9 316 1 713 1 858 5 745 100,0 18,4 19,9 61,7 1949 9 205 1 590 1 774 5 841 100,0 17,3 19,3 63,4 1960 9 961 1 805 2 154 6 003 100,0 18,1 21,6 60,3 A két utolsó népszámlás között Budapest népességszáma 14%-kai, a vidéki városoké 21%-kal, a községeké csupán 2,8%-kal emelkedett. Budapest népességének növekedése az elmúlt tizenegy év alatt viszonylag alacsony volt, csupán 1911 — 1920 között szaporodott a főváros lakossága kisebbmértékben, mint az utolsó 11 évben. (Az 1949 — 1959 közötti évi átlagos 1,2%-os népességszaporodással szemben a múlt század utolsó évtizedében évi átlagban 4,4%-kal, a század első évtizedében 2,6%-kal emelkedett Budapest lakosságszáma.) A 62 vidéki város népességének száma az 1949—1959 közötti évi átlagos 1,8%-os növekedésével szemben a múlt század utolsó évtizedében 1,6%-kal, 1901 — 1910 között 1,2%-kal emelkedett, 1931 — 1941 között csupán 0,8%-kal. A községeknek a legutóbbi 11 évben tapasztalt népességnövekedése alacsonyabb, mint az 1870—1941 közötti időszak bármelyik évtizedében (és csupán egy árnyalattal nagyobb a második világháborús éveket magában foglaló 1941 — 1948 évinél). Átlagos évenkénti szaporodás, ill. fogyás ( -) százalékban T-, , , városok Budapest megyei jogú jarasi jogú Bud t községe

k városok nélkül Időszak 1870-1880 2,65 0,97 0,73 0,77 0,32 1881-1890 3,35 1,61 1,06 1,15 0,98 1891-1900 4,40 2,65 1,38 1,61 0,78 1901-1910 2,57 1,80 1,08 1,22 0,70 1911-1920 1,05 0,74 0,61 0,64 0,31 1921-1930 1,59 1,29 0,56 0,71 0,70 1931-1941 1,72 1,13 0,76 0,84 0,37 1941-1948 -0,93 -0,61 -0,58 -0,59 0,21 1949-1959 1,16 1,93 1,74 1,78 0,25 2* összefoglaló adatok 17*