1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)

I. Az adatok ismertetése

Az 1960. évi népszámlálás legfőbb eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze: 1960. január 1-én Magyarország népessége 9 961 044 volt, csaknem kétszer annyi, mint 1869ben, az első magyar népszámlálás időpontjában és 45%-kal több mint 1900-ban. 1949 és 1960 között a népesség száma 8%-kal nőtt. 1949 és 1960 között folytatódott az ország népességének városiasodása: Budapest népességének száma 13,5%-kal, a vidéki városoké 21,4%-kal, a községeké csupán 2,8%-kal emelkedett. Az első magyar népszámlálás óta Budapest népességének száma hatszorosára, a vidéki városoké több mint kétszeresére, a községeké csak valamivel több mint másfélszeresére nőtt. 1869 óta eltelt 90 év alatt a községek népességi aránya fokozatosan csökkent, a városoké pedig ezzel párhuzamosan emelkedett. Az előző népszámlálás óta kismértékben csökkent a nőtöbblet; az 1000 férfira jutó nők száma jelenleg 1073 (1949-ben 1081), ez az arány azonban jóval magasabb mint a századforduló idején (1005), ill. 1869-ben (1019). Tovább folytatódott 1949 és 1960 között a népesség öregedése: a 60 évesek és idősebbek aránya a század elején 7,5% volt, az elmúlt tizenegy év alatt 11,6%-ról 13,8%-ra nőtt. Ugyanakkor a 15 éven aluliak aránya a század elején 34,9%, 1949-ben 24,9%, 1960-ban 25,4% volt. A születések számának nagy visszaesését jelzi, hogy míg a népesség száma 1900 óta 45%-kal nőtt, addig az 5 éven aluliak száma közel 100 000-rel kevesebb 1960-ban, mint 1900-ban. 1949 óta csökkent a nőtlenek és hajadonok aránya (26%-ról 20%-ra), ennek megfelelően nőtt a házasok és elváltak aránya a 15 éves és idősebb népességen belül. 1949 óta tovább csökkent a 100 házas nőre jutó gyermekszám: 257-ről 232-re. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint a házas nők 15%-ának nincs gyermeke, egynegyedének 1, valamivel több mint egynegyedének 2, 14%-ának 3, 20%-ának 4 vagy több gyermeke született. 1920-ban a házas nők 42%-ának született 4 vagy több gyermeke, az egy és két gyermeket szült házas nők aránya 29% volt. Javult a népesség kulturális színvonala: 1960-ban a 10 éves és idősebb népesség 3%-a volt írástudatlan az 1949. évi 4,5%-kai és az 1910. évi 19%-kal szemben. A legalább az általános iskola 8 osztályát végzettek száma tizenegy év alatt 71%-kal, a 15 éves és idősebb népességhez viszonyított arányuk 21%-ról 33%-ra nőtt. A 18 éves és idősebb népességből a legalább érettségizettek száma 1949 óta 73%-kal, a 25 éves és idősebb népességből az egyetemi oklevelet szerzetteké 79%-kal emelkedett, arányuk a megfelelő korú népességben 5,5%-ról 8,8%-ra, ill. 1,7%-ról 2,7%-ra nőtt. Az elmúlt tizenegy év alatt módosult a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele is. 1960-ban a népesség 49%-a aktív, 4,4%-a inaktív kereső, az 1949. évi 45, ill. 2,8%-kal szemben, 1900ban ez az arány 42, ill. 1,1% volt. A változás az előző népszámlálás és a század első népszámlálása óta is a nők keresővé válásának következménye. A női népességnek 1960-ban egyharmada, 1949-ben egynegyede, 1900-ban egyötöde aktív kereső. Tovább folytatódott a népesség népgazdasági ágankénti összetételének a század eleje óta tartó változása, amely elsősorban a mezőgazdasági népesség arányának csökkenésében és az ipariépítőipari népesség arányának növekedésében mutatkozik meg. Az utolsó népszámlálás alkalmával a népesség 36%-a a mezőgazdasághoz, 33%-a az iparhoz és építőiparhoz tartozott, 1949-ben a népességnek közel felét a mezőgazdasági, 23%-át az ipari-építőipari népesség alkotta. 1900-ban a mezőgazdasági népesség aránya 61%, az ipari-építőipari népességé együttesen csupán 16% volt. Az összes aktív keresőknek 38%-a a mezőgazdaságban, 34%-a az iparban és az építőiparban dolgozik, az 1949. évi 53, ill. 23%-kal szemben. Csökkent a családok nagysága: 100 családra átlagosan 326 családtag jut, 1949-ben 357; lényegesen emelkedett a kéttagú családok aránya, csökkent a négy és több tagúaké. Az ország lakásállománya 1949 óta mintegy 300 000-rel (12%-kal) nőtt, 1920 óta az emelkedés több, mint 50%-os. A száz lakásra jutó állandó lakók száma az 1949. évi 366-ról 343-ra csökkent. A lakások nagyságának változását jelzi, hogy 1960-ban kisebb az egy lakószobás lakások aránya (62%), mint 1949-ben (70%), ugyanakkor a két lakószobásoké 25%-ról 33%-ra nőtt. A lakóépületek száma az elmúlt tizenegy év alatt 14%-kai, 1920 óta 68%-kai emelkedett. Legnagyobb mértékű a növekedés a 11 és több lakásos lakóépületeknél. 15*