1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. A családok és háztartások adatai II. (1964)

III. A fogalmak magyarázata

ISKOLAI VÉGZETTSÉG Az iskolázottság megállapítása a legmagasabb iskolai végzettség alapján történt. Iskolai végzettségnek kizárólag a rendszeres iskolában végzett tanulmányok minősültek — ezért az adatok nem foglalják magukban a különböző szaktanfolyamokon, szakiskolákban és ipari tanulóintézetekben szerzett képesítést. A rendszeres iskolák a következők: 8 osztályos általános iskola 4 osztályos középiskola 2-6 évfolyamos egyetem és főiskola. A táblázatok egyrészt az összes család családfőinek a legmagasabb iskolai végzettségi adatait (2.1), másrészt a házaspáros típusú családok családfőinek és házastársuknak a legmagasabb iskolai végzettségi adatait (2.2, 2.3) közlik. A családfő és a házastárs iskolai végzettségét az alábbi összevonásban közöljük: — legfeljebb az általános iskola 1-7 osztályát végzettek száma az iskolai végzettség nélkül írni-olvasni tudó, valamint az ismeretlen végzettségűek; — az általános iskola 8 osztályát végzettek és a középiskola 1 — 4 osztályát végzettek száma érettségi bizonyítvány nélkül; — az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező és az egyetemre (főiskolára) járt, de oklevelet nem szerzettek száma; — egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkezők száma. Az iskolai végzettséget tartalmazó táblákon a „nem ír, nem olvas, ismeretlen végzettségű" kategóriába soroltuk azokat, akik iskolába egyáltalán nem jártak, írni, olvasni nem tudnak, ill. iskolai végzettség nélkül sajátították el az írástolvasást. Továbbá itt tüntettük fel azokat, akik csak olvasni tudnak és azokat, akiknek iskolai végzettsége nem volt megállapítható. „Az érettségi bizonyítványt szerzettek" csoportjába valamennyi iskolatípusban megszerzett érettségi (képesítő) bizonyítványt szerzett személyt besoroltunk (kivéve azokat a szakérettségivel rendelkezőket, akiknek magasabb iskolai végzettsége nincs), úgyszintén a sikertelen érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket is. A 2.4 és 2.5 táblázatok csak azokat a családokat közlik, amelyekben van 14 évesnél idősebb gyermek és közülük a legmagasabb iskolai végzettségű a) iskolába jár, mégpedig: általános iskolába, középiskolába egyetemre (főiskolára) b) már nem jár iskolába: az általános iskola 1 — 4 osztályát végezte az általános iskola 5—8 osztályát végezte a középiskola 1 — 4 osztályát végezte érettségi bizonyítványt szerzett egyetemre, főiskolára járt, oklevelet nem szerzett egyetemre (főiskolára) járt, oklevelet szerzett c) semmiféle iskolába nem járt, vagy ismeretlen iskolai végzettségű. A CSALÁDOK LAKÁSHASZNÁLATI JOGCÍME A táblázatok csak a családok által az összeírás időpontjában lakott lakásokat közlik. A családok vagy rokoncsaládok az alábbi lakáshasználati jogcímen laknak a lakásban: Tulajdoni jogcímen laknak a háztulajdonos (vagy rokona) és az öröklakástulajdonos (vagy rokona) családok és családtöredékek. Főbérleti jogcímen laknak az állami, szövetkezeti szervtől vagy magánszemélytől kizárólagosan bérlő családok és családtöredékek. Társ- (közös) bérleti jogcímen laknak a lakáson belül azonos jogokat élvező, ill. lakáson belül önálló bérlőként lakó családok és családtöredékek. Szolgálati jogcímen laknak a munkakörrel kapcsolatos lakást használó családok és családtöredékek (házfelügyelői, gondnoki, portási stb.) Albérleti jogcímen laknak a háztulajdonos, főbérlő, stb. lakásában legalább egy kizárólagos helyiséget bérlő családok és családtöredékek. Ágybérleti jogcímen laknak azok a családok és családtöredékek, akik helyiséget kizárólagosan nem használnak, csak egy fekvőhelyet bérelnek. Egyéb jogcímen laknak a lakásban azok a családok és családtöredékek, akik valamilyen szolgáltatási kapcsolatban vannak a lakás használójával (háztartási alkalmazott, kosztos diák stb.). 175