1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. A családok és háztartások adatai II. (1964)

III. A fogalmak magyarázata

Nyugdíjasok: akik bármilyen összegű öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíjat, járadékot, kegydíjat vagy egyéb hasonló juttatást kapnak. Kivételt képeznek a munkaviszonyban álló nyugdíjasok, ha munkaviszonyból származó havi illetményük az 500 forintot meghaladja. (A nyugdíjasok között szerepelnek tehát azok is, akik időszakos mellékfoglalkozást végeznek, ha a végzett munkáért járó illetmény a törvény által megengedett havi 500 forintot nem lépte túl.) A földtulajdonnal, gazdasággal rendelkező nyugdíjasok — tekintet nélkül a földterület nagyságára - ugyancsak a nyugdíjasok csoportjába kerültek. Fizikai dolgozók: a termelőmunkások és a termelők kisegítői, a portások, őrök, takarítók, csomagolók stb.; ezen kívül a fizikai dolgozókhoz tartoznak a gépkocsivezetők, a kereskedelmi elárusítók, a kalauzok, a postai kézbesítők, a háztartási alkalmazottak, a házfelügyelők stb. is. Ugyancsak fizikai dolgozók az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulók. Szakmunkások: azok a fizikai dolgozók, akik foglalkozásuknak megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek. Ide tartoznak azok is, akik foglalkozásuknak megfelelő szakképzettséggel nem rendelkeznek, de szakmunkásnak vallották magukat. Betanított munkások: a szakképzettséggel nem rendelkező fizikai dolgozók, akik betanított munkásnak vallották magukat és foglalkozásuk szakképesítés nélkül folytatható. Egyéb munkások: Segédmunkások a rakodók, szállítók, takarítómunkások, vagy külön megjelölés nélküli segédmunkások, továbbá azok a mezőgazdasági állandó munkások, akik a szakmunkások közé nem sorolhatók. Napszámosok akiknek állandó munkahelyük nincs, hanem önálló gazdáknál vagy más alkalmi munkahelyen napi bérért vállalnak munkát. Hivatalsegédek közé kerültek még a küldöncök, portások, őrök. Bedolgozók azok a keresők, akik szövetkezet, állami vállalat vagy önálló által kiadott munkát otthon végeznek el. Ipari, kereskedelmi stb. tanulók a szerződéses alapon ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulóképzésben résztvevők. Az „Adatok ismertetése" c. részben a társadalmi-gazdasági csoportosítást feltüntető táblákon a „fizikai dolgozók" szélesebb körű értelmezésben szerepelnek, mert az alkalmazásban álló és a termelőszövetkezeti tag fizikai dolgozókon kívül ebbe a csoportba kerültek az önállók és a segítő családtagok is (mezőgazdasági és nem mezőgazdasági részletezésben). A „fizikai dolgozók" e tágabb értelemben vett körét foglalja magában a II. részben közölt vonatkozó táblák összesítő részében {„Társadalmi-gazdasági csoportok együtt") a fizikai dolgozók, az önállók és a segítő családtagok összegezésével képzett „Együtt" sor is. A II. részben azokon a táblákon (2.5, 3.8), amelyeken a „Fizikai dolgozó" csoport közelebbi megjelölés vagy részletezés nélkül szerepel, ez a csoport csak az alkalmazásban álló és a termelőszövetkezeti tag fizikai dolgozókat tartalmazza. Szellemi dolgozók: az értelmiségi foglalkozásúakon és a tisztviselőkön kívül általában azok, akiknek munkája nem igényel fizikai erőkifejtést. Ide tartoznak tehát, akik a műszaki vezetésben részt vesznek (főmérnök, üzemmérnök, technikus, művezető stb.); akik tudományos vagy oktató tevékenységet fejtenek ki (tudományos kutató, tanár, tanító, óvónő stb.); akik a betegeket gyógyítják vagy ápolják (orvos, szülésznő, ápolónő); a művészek (színművész, író stb.); a vállalatok, hivatalok, intézmények stb. vezetői; az adminisztrációs feladatokat végzők; a tisztviselők (előadó, könyvelő, bérelszámoló, pénztáros, gyors- és gépíró stb.). Vezetők, irányítók Műszaki irányítók: az ipar, építőipar, mezőgazdaság, közlekedés műszaki (szakmai) irányítói és hasonló műszaki dolgozói (főmérnökök, üzemmérnökök, tervezők, szerkesztők, agronómusok, üzemegységvezetők stb.). Kulturális és egészségügyi irányítók: a tanárok, ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, művészek, tudományos kutatók stb. Államigazgatási és gazdasági vezetők: az államigazgatás központi szerveinek és a tanácsoknak irányítói, az ipari, építőipari, kereskedelmi vállalatok vezetői, a szövetkezetek elnökei, a főkönyvelők, a párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok. Szakalkalmazottak, irodai dolgozók Műszaki szakalkalmazottak: az ipari, építőipari, mezőgazdasági, közlekedési szakalkalmazottak (művezetők, vasúti forgalmi szolgálattevők stb.). Kulturális és egészségügyi szakalkalmazottak (pl. tanítók, óvónők, ápolónők, szülésznők, asszisztensek stb.). Irodai dolgozók, államigazgatási szakalkalmazottak: az államigazgatási főelőadók, előadók, az adminisztratív minkát végző dolgozók, mint pl. a könyvelők, vállalati előadók, statisztikusok, pénztárosok (bolti stb. pénztárosok is), gépírók és hasonlók. A foglalkozás mezőgazdasági és nem mezőgazdasági jellegét az önállóknál, a segítő családtagoknál és az alkalmazásban állókiál az egváni foglalkozás, a termelőszövetkezeti tagoknál a szövetkezet főtevékenysége határozza meg. (A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagjai a ,,mezőgazdasági", az ipari, építőipari és egyéb szövetkezetek tagjai a „nem mezőgazdasági'''' foglalkozásúak csoportjába kerültek.) „Mzzígaziisáqi jellegä" fizikai foglalkozásúak a növénytermelők, a kertészek, állattenyésztők, állatgondozók és hasonlók, az önálló gazdálkodók és segítő családtagjaik, továbbá a mezőgazdasági napszámosok. Az összes többi fizikai foglalkozásúak, így az ioari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi, szolgáltatási stb. jellegű foglalkozásúak a „nem mezőgazdasági foglalkozásúak" csoportba tartoznak. önálló gazdinak számítottak mindazok, akik földtulajdonukon, bérbevett földön, vagy illetményföldön gazdálkodtak. (A háztáji gazdaság ebből a szempontból nem számított gazdaságnak.) Akiknek volt más foglalkozásuk, de emellett gazdasággal is rendelkeztek (az ún. ,kétlakiak") a főfoglalkozásuknak megfelelő csoportba kerültek, segítő családtagjaik azonban a mezőgazdaságban szerepelnek, a gazdaság nagyságának megfelelő csoportban. 173