1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. A családok és háztartások adatai II. (1964)

III. A fogalmak magyarázata

Rokon: a) felmenő rokonok a házastársak szülei (apa, anya, ill. após, anyós), nagyszülei, dédszülei; b) egyéb rokonok a felmenők kivételével a házastársak oldalági vagy bármilyen más rokonai (testvér, nagybácsi, nagynéni, sógor, sógornő, unokatestvér stb.). (A rokonok azonban a családhoz csak akkor tartoznak, ha nincs velük együttélő házastársuk vagy gyermekük; ebben az esetben ugyanis külön családot képeznek.) CS ALÁDTÖ REDÉKEK A családtöredékek csoportjába azok a rokon személyek tartoznak, akik nem alkotnak családmagot és azok, akik családi kapcsolat nélkül élnek. Ilyenek a „részcsaládok" és az ,,egyedülállók". 1. Részcsalád: együttélő rokon személyek, akik között nincs házastársi (élettársi), vagy vérszerinti (örökbefogadási) felmenő-lemenő kapcsolat (pl. együttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyós-meny stb.). 2. Egyedülállók: a) Külön élő egyedülállók (ebbe a csoportba tartoznak az ún. „idegen" személlyel élő egyedülállók is; az „idegen" személyek meghatározását lásd az alábbi b) pontban). b) A családdal együttélő „idegen" személyek, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban vannak (pl. háztartási alkalmazott, kosztos diák, földjükért, házukért eltartott személyek, családhoz kihelyezett állami gondozottak stb.). CSALÁDÖSSZETÉTEL A családösszetétel a családok csoportosítása aszerint, hogy kikből áll a családmag (házaspár vagy egy szülő és gyermek), hány gyermek van a családban, és hogy a családmaghoz tartoznak-e rokonok. CSALÁDFŐ A családfő — tekintet nélkül arra, hogy kereső-e vagy eltartott — házaspárból a férj, egy szülő és gyermekből a szülő (apa vagy anya). Részcsaládban kereső családtag a családfő. CSALÁDBAN ÉLŐK (CSALÁDTAGOK) Családtagnak az minősült, aki a családhoz tartozó személyek közül az összeírás időpontjában családi lakóhelyén állandóan jelenlevő volt, vagy csak ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) volt távol. Ennek megfelelően a családban élők száma nem tartalmazza a családnál ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) tartózkodókat, valamint az egy hónapnál hosszabb ideje távollevőket. Az utóbbiak közül azokat a családtagokat sem, akik munkavégzés, tanulás stb. miatt más városban vagy községben tartózkodnak állandó jelleggel, bár családjukhoz rendszeresen visszatérnek. Ezek az ún. „huzamosan távollevők" az adatokban akkor sem szerepelnek, ha az összeírás időpontjában családi lakóhelyükön tartózkodtak {mert ott csak mint ideiglenesen jelenlevőket írhatták őket össze). Ennek következtében, ha pl. gyermek nélküli házaspárból a férj hizamosan távollevő, a feleség mint „egyedülálló", gyermekes házaspár esetében pedig mint „egy szülő gyermekkel" került számbavétalre. A kereső nélküli családok egy része is azért kereső nélküli, mert a tulajdonképpeni kereső huzamosan távollevő. A családtagok száma a családfőt is magában foglalja. HÁZTARTÁS ^A háztartás azoknak az együttlakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, rendszerint közösen étkeznek és a létfenntartási költségeket közösen viselikj Még az említett ismérvek fennforgása esetén sem minősültek közös háztartásban élőknek a közös lakásban lakó személyeK7ill. családok, ha volt önálló lakáshasználati jogcímük, kivéve a rokonok társbérletét. (Nem rokon társbérlők, főbérlő és albérlője vagy ágybérlője tehát — a felvételi elvek szempontjából — semmiképpen sem alkothattak közös háztartást.) Ha a közösség csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos (egycsaládos háztartás), ha több család vezet közös háztartást, a háztartás több családból áll (többcsaládos háztartás). A háztartás a családtól még annyiban is különbözik, hogy a családtagok száma az „idegen" személyeket (magyarázatot lásd az „Egyedülállók'''' címszó b) pontjánál) nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont az „idegen" személyeket is magában foglalja. Az egycsaládos és a többcsaládos háztartások alkotják az ún. „család"-háztartásokat. A „család"-háztartások közé tartoznak azok a háztartások is, amelyekben a családdal vagy családokkal egy vagy több „idegen" személy, esetleg „idegen" személyekből álló részcsalád él együtt, tehát minden olyan háztartás, amelyben legalább egy család van. A kizárólag családtöredékekből álló háztartások a „nem család"-háztartások. Ennek a kötetnek a táblázatos része csak a „család"-háztartás-ra vonatkozó adatokat közli generációk szerint. 170