1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. A családok és háztartások adatai II. (1964)

I. Az adatok ismertetése

A családfő korának emelkedésével arányosan magasabb az egyedül lakó családok aránya, kivéve a 60 éves és idősebb családíők családjait, amelyekből 32% él közösen, elsősorban rokon családokkal. Viszonylag alacsony országosan a különböző korú családíők családjai között is a rokonnal és idegenekkel együttélő családok aránya. A közel kétmillió egyedül lakó családnak van szobával rendelkező lakása. Az egyedül lakó családok kétharmadának 1 iakószobás, 31%-ának 2 lakószobás, közel 3%-ának 3 és többlakószobás lakása van. Az egylakószobás lakások aránya a nagyobb családokban csökken és ezzel párhuzamosan emelkedik a kétlakószobás lakásoké, ez az emelkedés azonban nincs arányban a családtagok számának emelkedésével. A hat és többtagú családok között kevesebben rendelkeznek kétlakószobás lakással, mint az öttagú családok között. A szobával ™ , , ,, „ Ebből rendelkező Családnagyság lakásban 1 2 3 és több lakószoba egyedül lakószobás lakással rendelkezők nélküli lakó családok százalékban 2 tagú család 100,0 75,7 23,0 1,2 0,1 3 „ „ 100,0 65,6 32,1 2,3 0,0 4 „ „ 100,0 60,3 36,1 3,6 0,0 5 „ 100,0 58,8 36,2 5,0 0,0 6 „ „ 100,0 63,2 32,0 4,8 0,0 7 és többtagú 100,0 68,1 28,2 3,7 0,0 összesen 100,0 66,7 30,6 2,6 0,1 Az egyedül lakó családok által használt lakásokban 100 szobára 243 családtag jut, Budapesten «nnél jóval kevesebb (202), a községekben több (259). A 100 lakószobára jutó családtagok száma valamivel magasabb, a különbségek azonban Budapest és a községek között ugyanúgy jelentkeznek, mint a 100 szobára jutó családtagok számánál. Az egyedül lakó családok lakásnagyságát a családfő társadalmi-gazdasági csoportja szerint vizsgálva jelentős eltérések mutatkoznak. A szellemi foglalkozású családíők családjai általában nagyobb lakással rendelkeznek: ebben a csoportban az egyszobás lakással rendelkezők aránya 39%, a kétszobás lakással rendelkezőké 50%, az ilyen családok több mint 10%-ának 3 vagy többlakószobás lakása van. Ezzel szemben a mezőgazdasági fizikai foglalkozású családíők családjainak csaknem háromnegyedrésze 1 szobás, valamivel több mint egynegyede 2 szobás lakásban lakik, a 3 és többlakószobás lakások aránya itt még az 1%-ot sem éri el. A nem mezőgazdasági íizikai foglalkozásúak ós a nyugdíjasok csoportjában csaknem azonos a lakások megoszlása, a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúakótól csupán annyiban tér el, hogy valamivel magasabb a 3 ós többlakószobás lakások aránya. A szobával ™ , „, , ,, „ Ebből rendelkező A családfő társadalmi-gazdasági lakásban 1 2 3 és több lakószoba csoportja eg^yedül lakószobás lakással rendelkezők nélküli családok százalékban Mezőgazdasági fizikai 100,0 72,9 26,2 0,9 0,0 Nem mezőgazdasági fizikai 100,0 70,0 28,4 1,6 0,0 Szellemi 100,0 39,4 49,8 10,7 0,1 Nyugdíjas 100,0 69,3 28,2 2,4 0,1 Összesen 100,0 66,7 30,6 2,6 0,1 A családok és családtöredékek 9%-a konyha és fürdőszoba nélküli lakásban, közel háromnegyedrésze csak konyhával (közös vagy kizárólagos), 17%-a konyhával és fürdőszobával felszerelt lakásban lakik. A családok lakásai között valamivel alacsonyabb a konyha és fürdőszoba nélküliek aránya. A konyhával és fürdőszobával való ellátottság amúgy sem kedvező képét még lerontja az, hogy elég sok a közös konyha vagy fürdőszoba használatú lakás. A családok , , ,»»..,» i n<• és család- Családok Részcsaládok Egyedülállók Konyhával és fürdőszobával való ellátottság töredékek százalékban A lakásban sem konyha sem fürdőszoba nincs 8,8 6,0 8,9 24,6 A lakásban kizárólagos konyha van 59,3 62,1 60,9 42,8 A lakásban kizárólagos fürdőszoba van 0,3 0,3 0,7 0,8 A lakásban kizárólagos konyha és fürdőszoba van ... 11,6 12,6 14,3 5,8 A lakásban közös konyha van 14,5 14,6 6,7 14,6 A lakásban közös fürdőszoba van 0,4 0,1 0,5 1,9 A lakásban közös konyha és fürdőszoba van 4,5 3,7 6,6 8,8 A lakásban kizárólagos konyha, közös fürdőszoba van 0,5 0,5 1,0 0,5 A lakásban kizárólagos fürdőszoba, közös konyha van 0,1 0,1 0,4 0,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 16