1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. A családok és háztartások adatai II. (1964)

I. Az adatok ismertetése

A családok kereső tagjainak társadalmi-gazdasági összetételét a családfő társadalmi-gazdasági csoportja szerint vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a családiő ioglalkozása rendkívül nagymértékben beiolyásolja a családtagok íoglalkozását. Ezt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági íizikai ioglalkozású családíők családjainak 86%-ában — feltehetően a hagyományok és a ioglalkozásválasztás lehetőségei miatt — csak ugyanilyen ioglalkozású keresők vannak, jelentős még azoknak aránya, amelyekben a mezőgazdasági kereső családfőn kivül nem mezőgazdasági Íizikai dolgozó is van (12%). Ez utóbbiak nagy aránya az elmúlt években tapasztalható átrétegeződési lolyamattal íügg össze. A nem mezőgazdasági íizikai ioglalkozású családíők családjainak közel 9%-ában mezőgazdasági íizikai íoglalkozásúak vannak, találunk azonban nagy számban (9%) olyan családokat is, amelyek nem mezőgazdasági íizikai és szellemi íoglalkozásúakból állnak. Az előbbieknél nagyobb diíierenciálódást mutatnak azok a családok, amelyekben a családiő szellemi ioglalkozású, csaknem egynegyedük (23%) vegyes kereső összetételű, mégpedig nem mezőgazdasági és szellemi ioglalkozású keresőkből álló családok. A családok, amelyekben a családfő A keresők társadalmi -gazdasági mezőgazdasági ,,

ru;r

n . szellemi ... mezőgazdasagi , , nyugdiias osszetetele .. . ^ , ? , dolgozo J ° J íizikai foglalkozasu ° százalékban Csak mezőgazdasági fizikai 85,7 0,0 Csak nem mezőgazdasági fizikai 82,6 66,6 Csak szellemi — 74,0 16,8 Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági fizikai 12,1 8,6 — 4,9 Mezőgazdasági fizikai és szellemi 1,9 2,8 0,3 Nem mezőgazdasági fizikai és szellemi. 8,6 22,8 11,2 Mezőgazdasági, nem mezőgazdasági fizikai és szellemi 0,3 0,2 0,4 0,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A házaspárból álló családok 37%-ában a családfő és a házastárs is kereső, 62%-ában a feleség nem dolgozik. 100 olyan családból, amelyben a házastársak keresők, 70-ben a iérj és leleség azonos társadalmi-gazdasági csoportba tartozik, mégpedig 27-ben mindkét íéí mezőgazdasági, 28-ban mindkét iél nem mezőgazdasági íizikai ioglalkozású, 13-ban mindkettő szellemi dolgozó, l-ben mindkettő nyugdíjas. A házastársak társadalmi-gazdasági csoportjának eltérése legnagyobb mértékben a nem mezőgazdasági íizikai ioglalkozású családfők csoportjában tapasztalható. Az összes házaspárból álló családok — ahol mindkét fél keres — 45%-ában a családiő nem mezőgazdasági íizikai dolgozó, azoknak a családoknak az aránya, amelyben a házastárs is ilyen íoglalkozást lolytat, már csak 28%. A házaspárból álló családok 8%-ában a nem mezőgazdasági íizikai ioglalkozású családfő felesége szellemi ioglalkozású, ugyancsak 8%-ában pedig mezőgazdasági fizikai ioglalkozású. Az utóbbiak nagy arányát a kétlaki családok okozzák, ahol a családiőnek ipari, építőipari stb. foglalkozása van, a feleség pedig a gazdaságban dolgozik (esetleg segítő családtagként). Számottevő még azoknak a családoknak aránya, amelyekben a családiő szellemi dolgozó, a házastárs pedig nem mezőgazdasági íizikai foglalkozású. Ezek aránya azokban a családokban, amelyekben mindkét házas iél kereső, 6%. A családfő társadalmi-gazdasági csoportja A házastárs mező- nem mező- szellemi gazdasági gazdasági dolgozó fizikai foglalkozású a kereső házaspárból álló családok százalékában nyugdíjas Összesen 27,3 1,3 0,4 0,1 29,1 Nem mezőgazdasági fizikai 8,4 28,1 7,7 1,0 45,2 Szellemi 0,8 5,9 13,4 0,4 20,5 Nyugdíjas 0,8 2,3 0,7 1,4 5,2 összesen 37,3 37,6 22,2 2,9 100,0 A családok lakásviszonyai A családok és családtöredékek 60%-a háztulajdonos, 29%-a íőbérlő. E tekintetben a családok, részcsaládok és egyedülállók megoszlása jelentősen eltérő. A családok 92%-ának, a részcsaládok 86%-ának, az egyedülállók kétharmadának van háztulajdona, ill. iőbérleti lakása. Társbérletben a családok 2%-a, a részcsaládok és egyedülállók 5 —5%-a él. Jelentős még az albérlői, 14