1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. A családok és háztartások adatai II. (1964)
I. Az adatok ismertetése
1960. január 1-én az ország népességének 90%-a 2 757 000 családban élt, közel 1%-a tartozott részcsaládokhoz, csaknem 5%-a egyedülálló volt. (A népesség 4%-ára — túlnyomórészt intézeti háztartásokban élőkre — a leidolgozás nem terjedt ki.) A továbbiakban elsősorban a családok összetételét ismertetjük kor, iskolai végzettség szerint, a családfő és a családtagok társadalmi-gazdasági csoportja szerint, ezenkívül közöljük a családok lakásviszonyaira jellemző adatokat. Korösszetétel A családok és családtöredékek kor szerinti összetételét részben a családfők kora, részben az összes családtagok kormegoszlása alapján jellemezzük. A családok több mint 60%-ában 40 éves és idősebb, egynegyedében 30 — 39 éves, 14%-ában 20 — 29 éves a családlő. A részcsaládok családfőinek lényegesen nagyobb hányada — több mint négyötöde — 40 éves és idősebb. Családfő k r s rt'a Családok Családok Részcsaládok Egyedülállók " száma százalékos megoszlása 20 éven aluli . . 8 249 0,3 3,0 5,1 20-29 éves 380 266 13,8 8,0 11,8 30-39 „ 686 328 24,9 7,1 9,0 40-49 „ 554 406 20,1 12,3 11,4 50-59 „ 573 704 20,8 26,5 20,2 60 éves és idősebb 553 638 20,1 43,1 42,5 Összesen 2 756 591 100,0 100,0 100,0 A házaspárból álló családok családfőinek közel fele 30 — 49 éves, az egy szülő gyermekből álló családokban az ugyanilyen korú családfők aránya már csak 42%, az utóbbi csoportban magas a 60 éves és idősebb családíők aránya: 26%. A gyermekkel élő családok 56%-ában 30 — 49 évesek a családíők, a gyermek nélkül élők között viszont az 50 éves és idősebb családfők aránya jellemző (67%). Az egyedülállók közel kétharmada 50 éves és idősebb, ezen belül is a 60 éves és idősebbek aránya jelentős: az összes egyedülállók 43%-a, a 20 éven aluliak aránya csupán 5%. A családíők kormegoszlásában a városok és községek között nem mutatkozik jelentős különbség. Figyelemre méltó eltérés csupán abban látható, hogy Budapesten a 30 éven aluli családfők aránya 11%, a többi városban és a községekben ugyanez az arány 15%, az eltérő házasodási kor miatt. Budapesten a 40 éves és idősebb családíők aránya magasabb (64%), mint a többi városban (59%). A különböző társadalmi-gazdasági csoportba tartozó családfők kormegoszlása a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági népesség korösszetételében megmutatkozó különbségeket tükrözi: a mezőgazdasági íizikai íoglalkozású családíők lényegesen idősebbek, mint a többi társadalmi-gazdasági csoportba tartozók. A 40 évesnél fiatalabb családíők aránya a mezőgazdasági íizikai foglalkozásúak között 26%, a nem mezőgazdasági Íizikai foglalkozásúak és a szellemi dolgozók között mintegy 50%. A 60 éves és idősebb családfők aránya a nem mezőgazdasági íizikai foglalkozásúak, továbbá a szellemi dolgozók között valamivel több mint 7%, a mezőgazdasági íizikai foglalkozásúaknál 28%. Ezek az arányok főleg a íiatal mezőgazdasági népesség nagyarányú elvándorlásának hatását mutatják. Mezőgazdasági , . Szellemi „ Családfő korcsoportja . r ™ ez oS a^ as a£ 1 dolgozó c íizikai foglalkozasu ° családfők családjainak százalékos megoszlása 20 éven aluli 0,2 0,5 0,1 0,0 20 - 29 éves 8,0 20,3 13,9 0,6 30-39 „ 18,1 30,7 35,4 2,2 40-49 „ 18,7 22,4 25,2 4,3 50-59 „ 26,7 18,6 18,3 13,1 60 éves és idősebb . . 28,3 7,5 7,1 79,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 9
