1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Foglalkozási adatok II. (1964)

I. Az adatok ismertetése

Néhány szakmában az átlagosnál lényegesen nagyobb a foglalkozással megegyező szakmai képesítéssel rendelkezők aránya: legmagasabb a cipészek és csizmadiák, az asztalosok és a fodrászok, kozmetikusok között. A keresők száma ipari tanulók nélkül A foglalkozással azonos szakképzettségűek Egyéni foglalkozás A keresők száma ipari tanulók nélkül A foglalkozással azonos szakképzettségűek A keresők száma ipari tanulók nélkül száma aránya Cipész, csizmadia 26 651 23 346 87,6 37 268 32 403 86,9 Fodrász, kozmetikus 18 651 16 050 86,1 8 453 7 180 84,9 Hentes és mészáros 8 091 6 833 84,5 1 961 1 637 83,5 Kádár 2 631 2 197 83,5 Kovács, kazánkovács 24 126 19 691 81,6 1217 987 81,1 Kőműves 56 765 45 549 80,2 A foglalkozásnak megfelelő szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők aránya a vegyipari foglalkozásúaknál és fémcsiszolóknál alig haladja meg a 10%-ot, a textilfestőknél, villamosgép-, rádió- és televíziószerelőknél, továbbá a galvanizálóknál csak a 20%-ot közelíti meg. Számos szakmában a foglalkozásnak pontosan megfelelő szakképzettséget szerzetteken kívül jelentős azoknak az aránya, akik ugyan foglalkozásukkal nem azonos, de nagyon hasonló szakmunkásbizonyítványt szereztek. így az azonos képzettségűeken kívül lakatos szakképzettsége van a gépészek 21%-ának, a szerszámkészítők és fémnyomók 17 —17%-ának, a felvonószerelők 13%-ának, továbbá a gépjármű- és motorszerelők 8%-ának. Ezen kívül a köszörűsök, késesek 19%-a fémcsiszoló, a mintakészítők 17%-a és a parkettázók 8%-a asztalos, a szíjgyártók 14%-a és a cipőalsó- és felsőrészkészítők 12%-a cipész, a nyomdai gépmesterek 9%-a betűszedő, a villamosgép-, rádió- és televíziószerelők 8%-a villanyszerelő szakképzettséget szerzett. A szakképzettségek Az 1 244 200 szakképzett személy — miután közülük 79 300-nak két szakképzettsége van — összesen 1 323 500 szakmunkásbizonyítványt szerzett. A szakképzettségek közül legtöbb a lakatos (162 100), szabó, varró (128 900), a gépjárművezető (109 600), a kőműves (75 800), továbbá a cipész, asztalos, vájár szakmunkásbizonyítvány. Ezek együttesen az összes szakképzettségeknek csaknem felét (48%-át) teszik ki, a szakmunkásbizonyítványok további 15%-a a fémesztergályos, a villanyszerelő, a kovács, a műszerész és a fodrász képzettségekből adódik. A szakmunkásbizonyítványok 52%-a (688 900) a szakképzettséggel azonos foglalkozásúak, közel 29%-a (375 500) nem azonos, de fizikai foglalkozásúak, 9%-a (122 300) pedig szellemi dolgozók birtokában van. Az inaktív keresők és eltartottak által megszerzett szakképzettségek együttes aránya 10%. A nők szakképzettségeinek megoszlása ettől jelentősen eltér, ugyanis 45%-uk azonos foglalkozásúak, 20%-uk nem azonos fizikai foglalkozásúak és 23%-uk eltartottak birtokában van. A szakképzettséggel azonos foglalkozásúak arányát tekintve az egyes szakképzettségek között lényeges eltérések vannak. Legalacsonyabb az azonos foglalkozásúak aránya az alábbi szakképzettségekből: ,I|*A foglalkozás a Ebből q A szakképzettséggel inaktív Szakképzettség szakképszellemi | inaktív eltartott zettség azonos nem zettség azonos szazalékban Kalapos 100,0 15,4 84,6 36,6 14,6 8,1 25,3 Hentes és mészáros 100,0 23,9 76,1 62,2 6,9 5,8 1,2 Gépész 100,0 24,4 75,6 55,7 10,1 8,6 1,2 Ékszerész, ötvös 100,0 27,6 72,4 39,2 20,9 8,5 3,8 Tímár 100,0 27,7 72,3 45,8 16,1 9,5 0,9 100,0 28,9 71,1 45,6 13,1 11,1 1,3 Betűszedő 100,0 29,4 70,6 25,2 18,9 20,2 6,3 Bronz- és rézműves 100,0 29,8 70,2 36,4 16,5 16,8 0,5 Textilfestő 100,0 32,8 67,2 42,2 16,2 5,2 3,6 Nyomdai gépmester 100,0 33,2 66,8 28,9 19,9 15,7 2,3 100,0 34,9 65,1 25,6 9,9 5,8 23,8 Szűcs 100,0 35,4 64,6 37,0 12,4 5,3 9,9 20