1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 8. A lakások és lakóépületek adatai (1963)

I. Az adatok ismertetése

A két'lakószobás lakások számának nagymértékű emelkedését az alábbiak indokolják: az újonnan épített lakások jelentős része két lakószobás volt; számos egy lakószobás lakást — hozzáépítéssel — két lakószobássá bővítettek; a négy és több lakószobás lakások megosztása többnyire a két lakószobás lakások számát növelte; végül nőttfa* két lakószobás lakások száma a ,,lakásfogalom" változása miatt. a) Az egy és két lakószobás lakások aránya a városokban és a községekben közel azonos, a három és több lakószobásoké Budapesten és a városokban lényegesen magasabb, mint a községekben. A mezőgazdasági jellegű járási jogú városokra az egy lakószobás, az ipari jellegűekre a két lakószobás lakástípus jellemző. Az ország egyes tájegységein a lakások nagysága különböző: az Alföldön a lakások 69%-a, az északi országrészen 60%-a, a Dunántúlon csak 56%-a egy lakószobás. Ezen belül A település jellege, A lakások 1 2 3 és több lakószoba országrész lakószobás nélküli százalékban Budapest főváros 100,0 60,2 30,9 8,6 0,3 Megyei jogú városok 100,0 62,2 30,5 6,7 0,6 Járási jogú városok 100,0 61,5 32,3 5,7 0,5 Községek 100,0 63,0 33,5 2,9 0,6 Ország összesen 100,0 62,2 32,6 4,7 0,5 Ebből: Alföld 100,0 68,7 27,8 3,0 0,5 Dunántúl 100,0 55,5 39,1 4,9 0,5 Északi országrész 100,0 60,4 35,4 3,3 0,9 A lakások összes helyiségeinek száma 24%-kal, a lakóhelyiségeké 17%-kal, a lakószobáké 18%-kal több mint 1949-ben. Jelentősen nőtt a fürdőszobák és konyhák száma is: 78, ill. 16%-kal. Év Össze3 helyiség Lakóhelyiség Lakószoba Konyha FürdŐ3zoba 1949 8 346 577 5 771 991 3 316 328 2 292 146 250 834 1960 10 317 277 6 734 588 3 928 138 2 667 171 446 330 A helyiségek számának a lakásállománynál nagyobb mértékű emelkedése következtében 100 lakásra 1960-ban 36-tal több helyiség, 10-zel több lakóhelyiség, 8-cal több lakószoba, 4-gyel több konyha és 6-tal több fürdőszoba jut, mint 1949-ben. Budapesten 100 lakásra 438 helyiség jut, 90-nel több, mint a községekben. A 100 lakásra jutó lakóhelyiségek száma a községekben és a városokban majdnem azonos, Budapesten — az egyéb szobák aránya miatt — jelentősen magasabb. A Dunántúlon a 100 lakásra jutó összes helyiségek száma 34-gyel, a lakóhelyiségeké 16-tal, a lakószobáké 15-tel több, mint az Alföldön. Év, a település jellege 1949 I960.. Ebből: Budapest főváros ... Megyei jogú városok Járási jogú városok Községek 100 lakásra jutó Ö3szes lakólakókonyha fürdőhelyiség helyiség szoba szoba 338 234 134 93 10 374 244 142 97 16 438 261 150 90 42 394 242 145 93 26 386 244 144 97 19 348 239 139 99 6 A lakások 94%-ában van konyha, ezekhez a lakásokhoz 238 000 nyári konyha is tartozik. A 172 000 konyha nélküli lakás több mint 90%-a egy lakószobás. A konyha nélküli lakások egyharmada Budapesten van, ezek közül 18 000 lakáshoz főzőfülke tartozik. 1949-ben 228 000, 1960-ban 160 000 egy lakószobás lakásban nem volt konyha. A konyhával ellátott egy lakószobás lakások részaránya 87%-ról 91%-ra nőtt. A fürdőszobás lakások száma 1920 óta ötszörösére, az elmúlt 11 év alatt 78%-kal emelkedett, ma már minden hatodik — összesen 446 000 — lakásban van fürdőszoba. Budapesten a lakások 42%-a, a megyei jogú városokban 26%-a, a járási jogú városokban 19%-a, a községekben 6%-a fürdőszobás. A járási jogú városok közül az új ipari városokban a lakások a) Lásd „ VI, A fogalmak magyarázata" c. fejezetet. 12*