1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Foglalkozási adatok (1963)
V. A fogalmak magyarázata
d) A nyugdijasok közé tartoznak mindazok, akik bármilyen összegű, öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíjat, járadékot, kegydíjat vagy egyéb hasonló juttatást kapnak. Kivételt képeznek a munkaviszonyban álló nyugdíjasok, ha munkaviszonyból származó havi illetményük az 500 forintot meghaladja. (A nyugdíjasok között szerepelnek tehát azok is, akik időszakos mellékfoglalkozást végeznek, ha a végzett munkáért járó illetmény a törvény által megengedett havi 500 forintot nem lépte túl.) A földtulajdonnal, gazdasággal rendelkező nyugdíjasok — tekintet nélkül a földterület nagyságára — ugyancsak a nyugdíjasok csoportjába kerültek. A népességre vonatkozó táblázatokban a közületi eltartottak a nyugdíjasokkal együtt szerepelnek. Ipari, illetve mezőgazdasági jellegűek azok a települések, amelyek népességének (vagy keresőinek) legalább 40%-a az „Ipar, Építőipar", illetve a „Mezőgazdaság" népgazdasági ághoz tartozik. A kettős foglalkozású személyek a főfoglalkozásnak megfelelő népgazdasági ágba kerültek. FOGLALKOZÁSI VISZONY A foglalkozási viszony szerinti részletezés a népességet — a termelőeszközökhöz való viszonyuk alapján — az alábbiak szerint csoportosítja: Alkalmazásban állók Termelőszövetkezeti tagok önállók Segítő családtagok Nyugdíjasok Alkalmazásban állók: az állami vállalatokkal, hivatalokkal, intézményekkel, termelőszövetkezetekkel, önállókkal stb. munkaviszonyban álló személyek, akik végzett munkájukért bért vagy fizetést kapnak. Az alkalmazásban állók közé tartoznak a napszámosok és az alkalmi munkások is. Termelőszövetkezeti tagok: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, termelőszövetkezeti csoportokban, a kisipari, háziipari szövetkezetekben dolgozók, akik a szövetkezeti vagyon közös tulajdonosai. Nem kerültek ebbe a kategóriába a földművesszövetkezetek, a különféle munkaközösségek, szakcsoportok és a szövetkezeti központok dolgozói, továbbá a szövetkezetek alkalmazottai sem. önállók: az egyénileg dolgozó parasztok, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, fuvarosok, a szabadfoglalkozásúak (önálló orvos, művész, író, mérnök stb.), albérlő- és ágybérlőtartók, a földtulajdonuk bérbeadSsaboT7U :agyonukíról élők^esTTasőnlók. Az önálló gazdák közé kerültek azok a mezőgazdasági napszámosok is, akiknek 400 •-ölnél nagyobb gazdaságuk volt, továbbá a magukat munkanélkülinek valló személyek, akiknek saját kezelésű földjük (gazdaságuk) volt. Segítő családtagok Önállók segítő családtagjai: az önálló gazdáknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek stb. azok a családtagjai, akik az önálló személy gazdaságában, műhelyében fizetés nélkül rendszeresen segítenek. Amennyiben önálló gazda 3 kh-nál nagyobb gazdaságában az összeírás során nem tüntettek fel segítő családtagot és volt a családban foglalkozás nélküli (háztartásbeli, eltartott) 1905—1945. években született nő, vagy 1900—1945. években született férfi, azok közül egy személy (8 kh-nál nagyobb gazdaságban kettő) segítő családtagnak minősült. (Ha a családban három vagy több 1946-ban vagy később született gyermek volt, az anya nem minősült segítő családtaggá, továbbá a testi vagy szellemi fogyatékos családtagok sem.) Termelőszövetkezeti tag háztáji gazdaságában segítő családtagok : akik a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában vagy a termelőszövetkezetben végzett munkájában segítenek. Kétlakiak segítő családtagjai; az ipari, kereskedelmi stb. főfoglalkozású, de egyben gazdasággal is rendelkező személyeknek azok a családtagjai, akik a gazdaság művelésében segítenek. (Az előző népszámlálás alkalmával a segítő családtagok számában termelőszövetkezeti tagok és kétlakiak segítő családtagjai nem szerepeltek.) Termelőszövetkezeti tagoknál és az ún. kétlakiaknál, továbbá a nem mezőgazdasági önállóknál segítő családtag átminősítés nem történt. Ezekben az esetekben kizárólag a bevallás volt az irányadó. A foglalkozási viszony szerinti csoportosítás további részletezése a foglalkozás minősége szerinti megkülönböztetés alapján történt. Az alkalmazásban állók és a termelőszövetkezeti tagok, az egyéni foglalkozás és a betöltött munkakör alapján a foglalkozási minőségtől függően fizikai é3 szellemi dolgazókra oszthatók. Fizikai dolgozókhoz tartoznak a termelőmunkásokon kívül a termelők kisegítői: a portások, őrök, takarítók, csomagolók stb. Ezenkívül a fizikai dolgozókhoz tartoznak a gépkocsivezetők, a kereskedelmi elárusítók, a kalauzok, a postai kézbesítők, a háztartási alkalmazottak, a házfelügyelők stb. is. Ugyancsak fizikai dolgozók az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulók. A fizikai dolgozók a foglalkozás minősége szerint az alábbi csoportokba tartoznak: Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás, állandó mezőgazdasági munkás Napszámos Hivatalsegéd Bedolgozó Ipari, kereskedelmi stb. tanuló. Szakmunkások: azok a fizikai dolgozók, akik foglalkozásuknak megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek. Ide tartoznak azok is, akik foglalkozásuknak megfelelő szakképzettséggel nem rendelkeztek, de szakmunkásnak vallották magukat. Betanított munkások: a szakképzettséggel nem rendelkező fizikai dolgozók, akik betanított munkásnak vallották magukat és foglalkozásuk szakképesítés nélkül folytatható. Segédmunkások: a rakodók, szállítók, takarítómunkások vagy külön megjelölés nélküli segédmunkások, továbbá azok a mezőgazdasági állandó munkások, akik a szakmunkások közé nem sorolhatók. Napszámosok: akiknek állandó munkahelyük nincs, hanem önálló gazdáknál vagy más alkalmi munkahelyen napi bérért vállalnak munkát. Hivatalsegédek közé kerültek még a küldöncök, portások, őrök. 319'
