1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Foglalkozási adatok (1963)

I. Az adatok ismertetése

Kereső Év férfiak nők a férfiak a nők százalékában 1900 64,7 22,2 1910 65,8 19,3 a) 1920 67,8 27,4 1930 69,0 24,0 1941 71,3 26,3 1949 69,6 27,8 1960 70.5 37,4 a) Lásd. a fogalmi magyarázatot. A keresők arányának vizsgálatánál figyelmen kívül hagyva a munkaképes kornál fiatalabbakat (14 éveseket és fiatalabbakat), ill. idősebbeket (férfiaknál 60 éves és idősebbeket, nőknél 55 éves és idősebbeket) még nagyobb mértékű fejlődés tapasztalható. 1960. január 1-én a munkaképes korú népesség 74%-a, a munkaképes korú férfiak 96%-a, a nők 51%-a kereső, lényegesen több, mint 1949-ben. A század elejétől 1949-ig a munkaképes korú keresők aránya alig változott. 100 munkaképes korú a) Év férfi ós nő férfi nő közül kereső 1900 64 96 32 b) 1910 62 97 27 b) 1920 65 95 37 b) 1930 64 96 32 1949 65 95 36 1960 74 96 51 a) Férfiaknál 15—59, ntknél 15—54 éve«. — b) Az 55—59 évesekkel iwKf. A munkaképes korú népességből 146 600 középiskolai tanuló és 28 000 egyetemi hallgató volt, ezeket figyelmen kívül hagyva a munkaképes korú népesség 76%-a kereső. A férfiaknál ez az arány 99,2%, tulajdonképpen valamennyi munkaképes korú férfi kereső. A 23 700 munkaképes korú, de nem kereső és rendszeres iskolába nem járó férfi feltehetően elsőízben állást kereső, esetleg szellemi vagy testi fogyatékos. A munkaképes korú nők közül 78 400 középiskolába jár és 9 800 egyetemi tanulmányokat folytat, a többi munkaképes korú nő 53%-a kereső. A keresők szaporulata az előző népszámlálás óta a községekben 81%-ban, Budapesten 70%-ban és a többi városban 51%-ban a kereső nők számának növekedéséből adódik. A nők keresővé válása a század első ötven esztendejében Budapesten és a többi városban 43%-ban, a községekben 36%-ban emelte az összes keresők számát. A kereső nők aránya az egyes területeken eléggé eltérő: Budapesten a nők 56%-a, a többi városban 38%-a és a községekben 31%-a kereső. Kereső férfiak a férfiak Kereső nők a nők Év százalékában Budapest egyéb városok községek Budapest egyéb városok községek 1900 68,5 65,1 63,9 33,4 21,0 20,5 1910 71,9 65,9 64,4 34,6 20,9 15,4 1920 69,7 67,3 67,5 33,4 26,4 26,3 1930 74,9 68,4 67,8 36,2 24,8 20,4 1941 77,7 70,8 69,6 39,8 26,3 22,2 1949 73,8 68,8 68,8 38,9 27,0 24,8 1960 75,0 70,8 69,1 56,4 37,9 31,2 A kereső nők aránya a női népességből Budapest után Szegeden, Pécsett, Bács-Kiskun megyében (50, 41, ill. 39%), továbbá Debrecenben és Csongrád megyében (38 — 38%) a legmagasabb. Alacsony a kereső nők aránya Szolnok és Hajdú-Bihar megyében (24, ill. 27%). Népgazdasági ág 1960. I. 1-én az ország 5 312 800 keresőjéből a mezőgazdasági keresők száma 1 872 700 (35%), az ipari-építőipari keresők száma 1 682 200 (32%). A többi népgazdasági ág keresői az összes keresők egyharmadát teszik ki. A közszolgálat keresőinek száma közel 400 000 (7%), a kereskedelem és a közlekedés keresőinek száma egyaránt 300 000 (6%) körüli. 11