1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)

VI. A fogalmak magyarázata

A 3.22 sz. táblán a külterületi lakotthelyek népességének a külterület jellege szerinti csoportosításában Budapest teljes külterületi népessége az ipari-építőipari jellegnél szerepel, mivel a főváros külterületeinek jellege nem volt pontosan megállapítható, viszont a túlyomó többség nyilvánvalóan ipari-építőipari jellegű. NÉPSZAPORODÁS Tényleges szaporodás, illetve fogyás: az adott területen két-két népszámlálás eszmei időpontjában összeírt jelenlevő személyek száma közötti különbözet.* Az 1.1 sz. táblán az 1890—1900 közötti időszak tényleges szaporodás adata osak a polgári népességre vonatkozik, emiatt eltér az 1890. és az 1900. évi népességszám közötti különbözettől. A tényleges szaporodás, illetve fogyás százalékos mérvét a megfelelő időszak (évtized) eleji népszámlálás adatához viszonyítottuk. Az egyes népszámlálások közötti átlagos évenkénti szaporodás, illetve fogyás kiszámítása a 4.3 sz. táblán számtani, a.többi táblákon mértani átlag alapján történt. A 4.3 sz. táblán a tényleges csökkenés kiszámításánál az ismeretlen évben születettek számát nem vettük figyelembe.. Ugyanezen táblázat összesen sora nem tartalmazza az 1941. január 1. és 31. között születettek számának változását. Természetes szaporodás, illetve fogyás: az 1949. és 1960. évi népszámlálás közötti időszakban az állandó lakosság élveszületési és halálozási egyenlege. Vándorlási különbözet: ugyancsak az 1949. és az 19(50. évi népszámlálások közötti időszakban a tényleges szaporodás, illetve fogyás és a természetes szaporodás, illetve fogyás különbsége. A népszaporodás mértékének megállapítása az adott területen az egyes népszámlálások időpontjában jelenlevő népességhez viszonyítva történt. Egyes nagy fejlődést elért területi egységeknél — mivel a bázisszám alacsony— ennek a számítási módnak az eredménye a természetes szaporodásra nézve nem tükrözi híven a valóságot. KORCSOPORTOK A népesség kormegoszlási adatainak részletezése a népszámlálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján korévek, illetve korcsoportok szerint történt. A kor, valamint a családi állapot szerinti megoszlást bemutató táblázatok korévenként, ötéves és úgynevezett összevont korcsoportonként tartalmazzák az adatokat. Az összevont (vagy főbb) korcsoportok: 0—14 éves gyermekkorú 15—39 „ fiatal produktív korú 40—59 ,, idősebb produktív korú 60 éves és idősebb öregkorú Néhány táblázat sajátos korcsoportosításban teszi közzé az adatokat, így pl. a visszatekintő iskolai táblázat a népesség iskolai végzettségét az iskolázottságnak megfelelő korú népességről mutatja be. Az 1960. évi népszámláláskor az ötéves korcsoportokba az alábbi születési évjáratok tartoznak: Korcsoport Születési év Korcsoport Születési év 0— 4 éves 1959—1955 45—49 éves 1914—1910 5— 9 „ 1954—1950 50—54 „ 1909—1905 10—14 „ 1949—1945 55—59 „ 1904—1900 15—19 „ 1944—1940 60—64 „ 1899—1895 20—24 „ 1939—1935 65—69 „ 1894—1890 25—29 „ 1934—1930 70—74 „ 1889—1885 30—34 „ 1929—1925 75—79 „ 1884—1880 35—39 „ 1924—1920 80—84 „ 1879—1875 40—44 „ 1919—1915 85 éves és idősebb 1874— Az ismeretlen korú személyek száma — amennyiben külön nincs feltüntetve— a legidősebb korúakat magában foglaló korcsoportban szerepel. CSALÁDI ÁLLAPOT A népesség családi állapot szerinti csoportosítása az eszmei időpontban fennállott jogi állapotnak megfelelően történt. Törvényesen elváltnak (a táblázatokban „elvált") csak az minősült, akinek házasságát jogerős bírói ítélet bontotta fel. Bírói ítélet nélkül különváltan élő személyek adatai a házasok adataiban szerepelnek. Törvényes házassági kapcsolat nélkül együttélő személyek családi állapotának elbírálása ugyancsak a jogi helyzet alapján történt. Az ismeretlen családi állapotú férfiak a nőtlenek, az ismeretlen családi állapotú nők a hajadonok között szerepelnek. A fenti csoportosítástól két régebbi népszámlálás tért el: az elváltak között szerepelnek feltehetően 1869-ben a különváltan élők, 1941-ben az ismeretlen családi állapotú személyek adatai. A táblázatok a népesség családi állapot szerinti megoszlását a 15 éves és idősebb népességről tartalmazzák. HÁZAS TERMÉKENYSÉG A házas nők összes gyermekeinek száma, a halvaszületett gyermekekkel együtt. ÍRNI-OLVASNI TUDÁS írni-olvasni tudók azok a személyek, akik iskolába jártak—függetlenül az írni-olvasni tudástól—, valamint, akik iskolai végzettség nélkül tanultak meg írni-olvasni („általában ír, olvas"). írni-olvasni nem tudók azok a személyek, akik rendszeres iskolába egyáltalán nem jártak, s nem is tanultak meg írni-olvasni, továbbá minden 6 éves és fiatalabb (1953—1959-ben született) gyermek, még abban az esetben is, ha esetleg 198