1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)
I. Az adatok ismertetése
sokban 66%, Budapesten 65%. Ezzel ellentétes módon alakul az elváltak aránya: Budapesten 4,4%, a városokban 2,3%, a községekben 1,1%. E különbségek országrészenként is megmutatkoznak. A házasok aránya az ország északi vidékein a legmagasabb (70%), az Alföldön 69%, a Dunántúlon 68%. Az elváltak aránya viszont az Alföldön a legmagasabb (1,7%), a másik két országrészben majdnem azonos (1,2, ill. 1,3%). Az egyes megyék népességének családi állapot szerinti megoszlása még nagyobb különbségeket mutat — elsó'sorban az eltérő házasodási szokások miatt. Míg Nógrád megye 15 éves és idősebb népességének 71%-a, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Komárom és Pest megyéé pedig 70%-a házas, addig ez az arány Vas megyében kevesebb mint 65%, Győr-Sopron és Zala megyében 66%. Az elváltak aránya Csongrád megyében a legmagasabb (2,1%), ezt követik Békés és Pest megye (1,8%), de az 1%-ot sem éri el Zala, Vas és Szabolcs-Szatmár megyében. Figyelemre méltók még az özvegyek arányának megyei eltérései: Somogy, Baranya és Tolna megyében 11 — 12%, Komárom és Szabolcs-Szatmár megyében viszont a 9%-ot sem éri el. Ez utóbbi különbségek főleg a kormegoszlás eltéréseivel magyarázhatók. Az idősebb korban mutatkozó nőtöbblet következtében a házasok aránya a női népességből alacsonyabb (csupán 64,4%), mint a férfiak között (71,5%). Még lényegesebbeltérést mutat az özvegy és elvált férfiak és nők száma: a 121 000 özvegy férfival szemben 616 000 özvegy nő van, és míg az elvált férfiak száma csupán 48 000, addig az elvált nőké 102 000. Ezek az eltérések főleg az idősebb korú férfiak magasabb halandóságával, valamint az özvegy és elvált férfiak jóval nagyobb arányú újraházasodásával magyarázhatók. 1949-hez viszonyítva mindkét különbség növekedett, amig az özvegy családi állapotú férfiak száma 6%-kal csökkent, a nőké 1,5%-kal emelkedett, az elvált férfiak számának emelkedése 58%, a nőké 77% volt. 1949 1960 A 15 éves és idősebb Családi állapot népesség férfiak nők népesség férfiak nők százalékos megoszlása Nőtlen, hajadon . . . 26,4 30,6 22,7 20,3 23,7 17,3 Házas 61,7 64,5 59,1 67,8 71,5 64,4 Özvegy 10,6 4,0 16,6 9,9 3,4 15,7 Elvált 1,3 0,9 1,6 2,0 1,4 2,6 Összesen 100,0 100.0 100,0 100,0 100,0 100,0 A házasok arányának általános emelkedését elsősorban a házasodási kor előbbretolódása okozza. 1949-hez viszonyítva mindkét nemnél jelentősen növekedett a fiatalabb korcsoportokban a házasok aránya: 1960-ban a 20 — 24 éves nők 67%-a volt házas, míg 1949-ben csak 52%-a, 1930-ban pedig 48%-a.'A 25-29 éves férfiak közül a házasok aránya 1930-ban 60%, 1949-ben 58%, 1960-ban már 76%. 1960-ban a 35—39 éves férfiaknak már kilenctized része házas családi állapotú. Ezen eltolódások következtében a házas népesség korösszetételében jelentős fiatalodás következett be: 1949-ben a házas férfiaknak még csak 38%-a volt 40 éven aluli, 1960-ban már 40%-a, a nőknél ez az arány 49%-ról 51%-ra emelkedett. Ez a jelenség annál is inkább figyelemre méltó, mert ezzel egyidejűleg a népesség egésze öregedett. A fiatalabb korosztályokban a házasokon kívül az elváltak aránya is növekedett. így pl. a 25—29 éves férfiaknak 1949-ben 0,6%-a, jelenleg 1,1%-a elvált. Ez az arány a 20-24 éves nőknél 0,6%-ról 1,3%-ra emelkedett. Az elváltak aránya jelenleg a férfiaknál a 40-59 éves korcsoportban, a nőknél a 40 — 49 éves korcsoportban a legmagasabb (2,0, ill. 3,8%). A Ezen belül A Ezen belül Korcsoport férfiak nőtlen házas özvegy elvált nők hajadon házas özvegy elvált százalékban 15—19 éves 100,0 98,8 1,2 0,0 0,0 100,0 85,3 14,6 0,0 0,1 20—24 „ 100,0 70,9 28.8 0,0 0,3 100,0 31,4 67,1 0,2 1,3 25—29 „ 100,0 22,9 75,9 0,1 1,1 100,0 11,2 85,6 0,6 2,6 30—34 100,0 10,4 87,8 0,2 1.6 100,0 8,5 87,0 1,3 3,2 35—39 „ 100.0 6,8 91,1 0.3 1.8 100,0 7,6 85,1 3.9 3,4 40—49 „ 100,0 5,5 91.7 0,8 2,0 100,0 7,3 78,8 10,1 3,8 50—59 „ 100,0 5,1 90,0 2,9 2,0 100,0 7,3 70,2 19,1 3,4 60 éves és idősebb 100,0 3,4 78,8 16,4 1,4 100,0 6.4 39,4 52,1 2,1 Összesen 100,0 23,7 71,5 3.4 1,4 100,0 17,3 64,4 15,7 2,6 Házas termékenység A házas nők termékenysége a születések folyamatos csökkenésének megfelelően alakult. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint a házas nőknek átlagosan 2,32 gyermekük született, az 1920. évi 3,62 és az 1949. évi 2,57-tel szemben. 16