1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Lakásadatok I. (1961)
I. Az adatok ismertetése
Budapesten, valamint a megyei és járási jogú városokban a 15,4, illetve 16,8%-os lakásállománynövekedés a tényleges szaporulatot mutatja. A községeknél azonban—ahol a fogalmi eltérés legjobban éreztette hatását — a 9,2%-kal szemben a valóságos lakásállománynövekedés 16,2%. Megyei részletezésben 1 a lakásállományban bekövetkezett változásokat az alábbi táblázat mutatja: A lakásállomány növekedóao Terüle t Az 1960. ós az 1949. évi Az 1949—1960. évek közötti ópíadatok különbsége tések és bontások egyenlege Szám % Szám % Baranya megye 3 953 5,5 8 419 12,6 Bács-Kiskun " 8 413 5,2 14 225 9,1 Békés " 2 432 1,8 9 366 7,3 Borsod-Abaúj-Zemplén " 23 897 18,7 31 349 26,0 Csongrád " 1 741 1,8 5 374 5,6 Fejér " 18 773 24,2 22 583 30,7 Győr-Sopron " 11 083 12,4 12 282 13,9 Hajdú-Bihar " 4 825 4,8 16 623 18,6 Heves " 12 305 14,5 15 236 18,6 Komárom " 15 898 27,8 16 851 30,0 Nógrád " 11 011 20,1 12 548 23,6 Pest " 26 368 13,8 26 833 14,1 Somogy " 6 938 6,9 14 360 15,5 Szabolcs-Szatmár " 17 275 13,5 34 143 30,7 Szolnok " 8 779 7,2 12 447 10,5 Tolna " 766 1,0 6 446 9,4 Vas " 4 600 6,7 6 093 9,1 Veszprém " 16 166 18,4 17 186 19,8 Zala " 4 916 7,5 10 131 16,8 Az 1949-től 1960-ig épített lakások és az azóta történt lakáslebontások különbsége a tényleges állománynövekedés. A megyék szerint részletezett állománynövekedési adatok összehasonlításából kitűnik, hogy a lakásfogalomváltozás elsősorban a mezőgazdasági jellegű megyéknél éreztette hatását. A valóságos lakásállománynövekedés ezekben a megyékben általában kétszer, háromszor, Tolna megye esetében még ennél is nagyobb mértékben meghaladta a két népszámlálás lakásállományának különbségeként jelentkező gyarapodást. Az ipari jellegű megyékben a fogalomváltozás lényegesen kisebb mértékű eltérést okozott. Az adatokból megállapítható, hogy a lakásállomány növekedése mind Budapesten, illetve a megyei és járási jogú városokban, mind a községekben megközelítőleg azonos arányú (16% körül) volt. A növekedés Budapesten mintegy 72 000, a városokban 85 000, a községekben 229 000 lakást jelentett. Igen nagymértékű volt a lakásállomány gyarapodása az ipari jellegű, illetve erősen iparosodó megyékben. így pl. Fejér megyében mintegy 22 600-zal (31%), Komárom megyében 16 900-zal (30%), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 31 300-zal (26%), Nógrád megyében 12 500-zal (24%) nőtt a lakások száma. Kisebb ütemű volt a fejlődés — Szabolcs-Szatmár megye kivételével — a mezőgazdasági jellegű megyékben. így pl. Csongrád megyében mintegy 5400 (6%), Békés megyében 9 400 (7%), Bács-Kiskun megyében 14 200 (9%), Vas megyében 6100 (9%), Tolna megyében 6400 lakással (9%) növekedett a lakásállomány. A megyei jogú városok közül a lakások számának növekedése az iparilag legfejlettebb Miskolcon volt a legnagyobb 9600 lakással, 33%-kal. Pécsett 6200 (24%), Debrecenben 5900 (20%), Szegeden 2500 (9%) lakással gyarapodott az állomány. A lakások nagysága A lakások nagysága 1949 és 1960 között növekedett. Ezt tükrözi a két lakószobás lakások számának és a lakásállományban elfoglalt részarányának emelkedése. összes j z o] 3 a 123 HasználÉv lakások és több hatatlan , nélküli , , , , , száma lakoszobás lakások száma 1949 2 476 118 31 908 1 706 871 606 341 122 407 8 591 1960 2 771 600 16 200 1 713 900 911 000 130 ß00 A két lakószobás lakások száma közel 304 700-zal. 50%-kal gyarapodott, a lakásállományban képviselt részaránya pedig 24%-ról 33%-ra nőtt. 1 A megyei jogú városok nélkül. 12
