1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.u. Csongrád megye és Szeged személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagok együttes aránya az 1949. évi 86%-ról 70%-ra csökkent. A népszámlálás időpontjában a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya 16%. Jelentősen csökkent az önállók és segítő családtagok együttes aránya a kereskedelemben (70%-ról 4%-ra) és az ipar-építőiparban (30%-ról 9%-ra). 1960. január 1-én a keresők 53%-a tartozott a szocialista szektorhoz (ezen belül az állami szektor 37%, a szövetkezeti szektor 16%) és 47%-a a magánszektorhoz. Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részaránya a mezőgazdaságban (72%), a szolgáltatásban (31%) és az iparban (13%) számottevő, a többi népgazdasági ágban jelentéktelen. A mezőgazdasági keresők 18%-a a szövetkezeti szektorhoz tartozott. A keresők között a fiatalok aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban, az építőiparban és a közszolgálatban a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a keresők 39, 37, ill. 37%-a 30 éven aluli. Az élelmiszergyártásban foglalkoztatott keresők 38%-a, a ruházati iparban foglalkoztatottak 34%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek: 20 — 20% az 50 — 59 éves, valamint a 60 éves és idősebb keresők aránya. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 37%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek az aránya 21%, az 50 éves és idősebbek aránya pedig 44%. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 38%, a 30 — 39 éveseké 31%. Az önállóknál az idősebbek vannak túlsúlyban, elsősorban a mezőgazdasági önállóknál, akiknek 27%-a 50 — 59 éves, 37%-a pedig 60 éves és idősebb. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. Az érettségit, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (40%), ezt követi a kereskedelem (11%) és a szolgáltatás (9%). Az ipar keresőinél ez az arány 6%, a mezőgazdaság keresőinél pedig 1%. Az ipar keresőinek 41%-a elvégezte az általános iskola 8 osztályát, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett. Ez az arány a mezőgazdaság keresőinél 16%. A keresők 32%-ának (58 500 főnek) volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők 71%-a önálló földműves, 29%-a pedig egyéb főfoglalkozású, kétlaki. Ez utóbbiak 67%-a fizikai dolgozó. A nyugdíjasok negyedrészének volt egyéni gazdasága. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a keresők száma 183 600, ebből 159 200 fizikai (87%), 14 700 szellemi (8%) foglalkozású és 9700 (5%) nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső. A fizikai foglalkozásúak aránya lényegesen magasabb, a szellemi dolgozók és a nyugdíjasok aránya alacsonyabb az országosnál. A fizikai munkát végzők o3%-a mezőgazdasági, 13%-a ipari jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi foglalkozásúak 42%-a irodai dolgozó, 35%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott, 17%-a műszaki irányító és szakalkalmazott. A fizikai dolgozók 35%-a, a szellemi foglalkozásúak 45%-a nő. A fizikai munkát végzőkből legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari (51%), továbbá a mezőgazdasági (41%) és a szolgáltatási (40%) jellegű foglalkozásúak között találunk. Az ipari jellegű foglalkozásúaknak 36%-a nő. A szellemi dolgozókon belül a nők aránya a kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak, valamint az irodai dolgozók között magas (58, ill. 53%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak csak 12%-a nő. Az ipari foglalkozásúak közül 3300 textilipari foglalkozású (500 fonó, 900 szövő, szövőelőkészítő, 1900 egyéb textilipari), 2700 textilruházati ipari foglalkozású (2000 szabó, varrónő, 700 egyéb textilruházati ipari foglalkozású), valamint 2300 lakatos és 1300 cipész. Az építőipari foglalkozásúak közül csupán a kőművesek száma (1700) jelentős. A keresők 54%-át kitevő mezőgazdasági foglalkozásúak 86%-a növénytermelő és 3%-a állattenyésztő. A szellemi dolgozók közül — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — sok az egészségügyi szakalkalmazott (1300), az általános iskolai tanító (1100), az általános iskolai tanár (800) és a középiskolai tanár (közel 300). Az orvosok száma (320) 22%-kal több, mint 1949-ben. Társadalmi-gazdasági csoport A népesség társadalmi-gazdasági összetétele 1949 óta jelentősen megváltozott. Az önállók (segítő családtagokkal együtt) és eltartottjaik száma 229 700-ról 122 600-ra csökkent. A mezőgazdasági önállók (segítő családtagokkal) és eltartottjaik száma 86 900-zal kevesebb, mint 1949-ben. 1960. 15