1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.u. Csongrád megye és Szeged személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A 15 éves és idősebb nőtlen férfiak száma 7100-zal több, mint a hajadon nőké. Az özvegy nők száma közel négy és félszerese az özvegy férfiakénak. Az elváltaké 78%-kal meghaladja az azonos családi állapotú férfiak számát. A községekben a házasok aránya magasabb, a nőtleneké, hajadonoké, özvegyeké és az elváltaké alacsonyabb, mint a városokban. A megyében 100 házas nőnek átlagosan 228 gyermeke született, kevesebb, mint országos átlagban. Az átlagos gyermekszám a községekben magasabb (243), mint a városokban (205). A házas nők 25%-ának egy, 26%-ának két gyermeke született, 3 — 5 gyermekes a házas nők 26%-a. A 6 és többgyermekes házas nők aránya 7%. Minden hatodik házas nő gyermektelen. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta emelkedett: az általános iskola 8 osztályát 65%-kal többen végezték el, az érettségizettek száma 18%-kal, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteké 19%-kal nőtt. Nem 10 éves nem ír, nem olvas., ill. csak olvas 15 éves 18 éves és idősebb népességből legalább érettségizett az általános iskola 8 osztályát végezte százalékban 25 éves egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett Férfi Nő . . Együtt 2,7 3,6 3,2 25.1 23,4 24.2 5,8 3,6 4,6 2,1 0,6 1,3 A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 5%-ról 3%-ra csökkent 1949 óta. A 15 éves és idősebb népesség közel egynegyede végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1949-ben alig egyhatoda. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 4%-ról 5%-ra, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzetteké 1,1%-ról 1,3%-ra emelkedett. A javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala jóval az országos átlag alatt maradt. A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon alacsonyabb a férfiakénál. Az érettségizett férfiak száma 8%-kai, az egyetemi oklevelet szerzetteké több mint háromszorosan meghaladja az azonos végzettségű nőkét. Az öregkornak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25 — 29 évesek 30%-a végezte el, az 50 — 59 éveseknek csak 5%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 5, ill. 1%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 2847 az 1949. évi 2384-gyel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 2146, a nőké 701. Az egyetemi végzettségűek 40%-a tanári, 11%-a orvosi és 9%-a mezőgazdasági oklevéllel rendelkezett. A tanári oklevelesek 44%-a, a mezőgazdászok 16%-a és az orvosok 15%-a nő. Az egyetemet végzettek 88%-a produktív korú, ill. 55%-a 40 éven aluli. A mezőgazdászok 71%-a, a tanári oklevelesek közel kétharmada, az orvosok 42%-a fiatalabb 40 évesnél. Az oklevéllel rendelkező férfiak fele, a nők 70%-a 40 éven aluli. A városokban a népesség iskolázottsága magasabb, mint a községekben. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 14%, a városokban 18%. Az érettségizettek aránya a városokban közel háromszorosa, az egyetemi oklevéllel rendelkezőké több mint háromszorosa a községi aránynak. A városok közül legmagasabb iskolai végzettségű Hódmezővásárhely népessége, legalacsonyabb Csongrádé. Az előbbiben az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya 33%, az érettségizetteké 8%, az utóbbiban ez az arány 30%, ill. 6%. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A népesség 1,1%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek és ugyanennyi más nemzetiségűnek. A 3600 nem magyar anyanyelvű közül 1200 szlovák, 700 román, ugyanennyi cigány és több mint 600 szerb. A szlovák anyanyelvűek 89%-a a makói járás területén él. A népességből 3000-en beszélnek németül, 2400-an románul, 2200-an szlovákul, 1800-an szerbül és 900-an cigányul. A németül beszélők 63%-a a városokban lakik. 12