1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.t. Békés megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a keresők 18%-a az ipar-építőiparhoz, 58%-a a mezőgazdasághoz tartozott. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma 15 200-zal, 53%-kal emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 14 800-zal, közel 10%-kal csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya az 1949. évi 69%-róí 58%-ra esett; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 13%-ról 18%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya szintén nőtt, összességében 18%-ról 24%-ra. A nyugdíjasok száma meghaladja a 12 000-et, ami 1949-hez viszonyítva 74%-os növekedést jelent. Valamennyi népgazdasági ágban — a mezőgazdaság és a szolgáltatás kivételével — a keresők száma emelkedett. A keresők összes számának emelkedését (18 500) elsősorban az ipari és építőipari keresők számának növekedése (7900, ill. 7300) idézte elő. A keresők Népgazdasági ág százalékos megoszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 69,3 57,8 11,0 13,4 Építőipar 1,9 4,8 Közlekedés 1,9 3,6 Kereskedelem 3,8 4,4 Szolgáltatás 2,6 2,0 Közszolgálat 4,5 6,0 Egyéb népgazdasági ágak 5,0 8,0 Ebből: nyugdíjas 3,2 5,1 összesen 100,0 100,0 Az ipari keresők 42%-a a megyére legjellegzetesebb két iparcsoportban, a ruházati iparban (7400) és az élelmiszergyártásban (6100) dolgozott. A járásokban a keresők 67%-a mezőgazdasági kereső, a mezőkovácsházi és orosházi járásban 74—74%. Az ipari-építőipari keresők aránya a legmagasabb a járások közül a békési járásban (22%), a városok közül Békéscsabán (36%). A megye mind a 76 községe mezőgazdasági jellegű. 61 községben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, további 15 községben 40 — 60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya egyetlen községben sem érte el a 40%-ot. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a népesség népgazdasági ági összetételét is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség 321 500-ról 265 300-ra (17%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 63 900-ról 89 400-ra (40%-kal) emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 68%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 36%-ra csökkent, 8 így 1960. január 1-én a keresők 59%-a alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai—szellemi munkát végzők aránya alig változott: 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 17, 1960-ban 19 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 99 800 volt, 35 200-zal (54%-kal) több, mint 1949-ben; ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együttes száma 150 500ról 85 700-ra (43%-kal) csökkent. A termelőszövetkezeti tagok száma 43 000 (18%). A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló 29,1 41,4 Termelőszövetkezeti tag . 17,9 Együtt 29,1 59,3 Ebből : fizikai dolgozó 24,8 49,9 szellemi dolgozó 4,3 9,4 Önálló 46,3 20,8 Segítő családtag 21,4 14,8 Nyugdíjas 3,2 5,1 összesen 100,0 100,0 A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagok együttes aránya az 1949. évi 86%-ról 57%-ra csökkent. A népszámlálás időpontjában a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya 26%. Jelentősen csökkent az önállók és segítő családtagok együttes aránya a kereskedelemben (68%ról 5%-ra) és az ipar-építőiparban (32%-ról 10%-ra). 1960. január 1-én a keresők 38%-a tartozott a magánszektorhoz és 62%-a a szocialista szek13