1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.t. Békés megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett: az általános iskola 8 osztályát 86%-kal többen végezték el, az érettségizettek száma 66%-kal, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteké 83%-kal növekedett. Nem 10 éves nem ír, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8 osztályát végezte százalékban legalább érettségizett 25 éves egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett Férfi Nő . . Együtt 2,5 3,7 3,1 25,5 23.2 24.3 6,2 3,7 4,9 2,1 0,6 1,3 A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 1949 óta 5%-ról 3%-ra csökkent. A 15 éves és idősebb népesség közel egynegyede végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1949-ben alig több mint egynyolcada. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 3%-ról 5%-ra, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzettek aránya 0,8%-ról 1,3%-ra emelkedett. A javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala az országos átlag alatt maradt. A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon alacsonyabb a férfiakénál. Az érettségizett férfiak száma 13%-kal, az oklevelet szerzetteké több mint háromszorosan haladta meg az azonos végzettségű nők számát. Az öregkorúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25 — 29 évesek 27%-a végezte el, az 50—59 éveseknek csak 5%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 4,5, ill. 1,2%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 3994 az 1949. évi 2187-tel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 3021, a nőké 973. Az egyetemi végzettségűek 42%-a tanári, 11%-a mezőgazdasági, 10%-a orvosi és 6%-a mérnöki oklevelet szerzett. A tanári oklevelesek 43%-a, az orvosok 14%-a és a mezőgazdászok 12%-a nő. Az egyetemet végzettek 88%-a produktív korú, ill. 59%-a 40 éven aluli. Ezekből a mérnöki oklevelesek négyötöde, a mezőgazdászok 71%-a, a tanári diplomások 70%-a és az orvosok 46%-a fiatalabb 40 évesnél. Az oklevéllel rendelkező férfiak 55%-a, a nők közel háromnegyede 40 éven aluli. A városokban a népesség iskolai végzettségének színvonala jóval magasabb, mint a községekben. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 13%, a városokban 21%. A városokban az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők, valamint az oklevelet szerzettek aránya egyaránt két és félszerese a községi aránynak. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A népesség 6,2%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek és 3,7%-a más nemzetiségűnek. A 29 000 nem magyar anyanyelvű személyből 16 800 szlovák, 9700 román, 1200 szerb, 600 német és 500 cigány. Tótkomlóson a népesség közel fele szlovák; Méhkerék községben 95%-a, Kétegyházán 59%-a román. Békéscsaba népességének 12%-a szlovák anyanyelvű. A román anyanyelvűek 91%-a a gyulai, a mezőkovácsházi és a sarkadi járás területén, a szerbek 97%-a Battonyán lakik. A népességből 58 200-an beszélnek szlovákul, 15 200-an románul, 5800-an németül és 1900-an szerbül. Kétsoprony, Örménykút, Szarvas, Telekgerendás és Tótkomlós község népességének többsége, Békéscsaba lakosságának 41%-a tud szlovákul. Pusztaottlakán a népesség 45%-a beszél románul és 20%-a szlovákul. Kereső-eltartott arány 1960. január 1-én 240 700 fő, a népesség 51%-a kereső. Ez az arány alacsonyabb az országosnál. A keresők száma 8%-kal több, mint 1949-ben és 15%-kal több, mint 1930-ban. Az eltartottak száma 1949 óta 9%-kai csökkent. 1949-ben és 1941-ben a népesség 47%-a, 1930-ban 45%-a volt kereső. A keresők és eltartottak aránya 1930-tól a következőképpen alakult: Év Keresők Eltartottak 100 keresőre Év a népesség százalékában jutó eltartott 1930 44,9 55,1 123 1941 47,1 52,9 113 1949 47,0 53,0 113 1960 51,4 48,6 95 11