1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.s. Hajdú-Bihar megye és Debrecen személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Hajdú-Bihar megye és Debrecen együttes népességszáma. 1960. január 1-én 522 787 volt. A népesség száma az utóbbi 11 év alatt 24 500-zal, 5%-kal növekedett. A növekedés jóval alatta maradt az országos népszaporodásnak (8%). Az odavándoroltak száma 44 400-zal kevesebb, mint az elvándoroltaké. v . ., ,••. • A népszámláláskor a férfiak száma 253 122, a nőké 269 665 volt. 1000 férfira 1065 nő jutott, kevesebb, mint az országo^s átlag. A nő többlet 16 500 fő, a népességből 48,4% a férfiak és 51,6% a nők aránya. . m-i ^ ! ' • - , ••.''.!. A népesség korösszetétele eltér az országostól: 29% a gyermekkornak, 36% a fiatal produktív, 22% az idősebb produktív korúak és 13% az öregkornak aránya. A kor emelkedésével a nőtöbblet is növekszik, így a 40 éves és idősebb nők aránya 36%, a férfiak 33%-os arányával szemben. 1949-hez képest a népesség bizonyos fokú öregedése tapasztalható, a nőknél nagyobb mértékben, mint a férfiaknál. A 60 éves és idősebb nők aránya 11%-ról 14%-ra, az azonos korú férfiaké 10%-ról 12%-ra növekedett. A 15 éves és idősebb népesség 21%-a nőtlen, hajadon, 68%-a házas, 9%-a özvegy és 2%-a elvált. A nőtlen férfiak aránya magasabb, az özvegy férfiak aránya lényegesen alacsonyabb, mint az azonos családi állapotú nőké. 100 házas nőnek átlagosan 275 gyermeke született. A házas nők 21%-ának egy, 23%-ának két gyermeke született. A 3—5 gyermekes házas nők aránya 29%, a 6 és többgyermekeseké 13%. Minden hetedik házas nő gyermektelen. A népesség iskolázottsági színvonala 1949 óta emelkedett. A 15 éves és idősebb népesség 24%-a végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát. A 18 éves és idősebb népességből 7% a legalább érettségizettek, a 25 éves és idősebbek közül 2% az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek aránya. 1 A népességből 248 500 fő (48%) kereső, az 1949. évi 226 800-zal (46%) szemben. A keresők száma 10%-kal, az eltartottaké 1%-kal emelkedett, ennek következtében 100 keresőre 110 eltartott jut, kevesebb mint 1949-ben (120), de lényegesen több, mint az országban átlagosan. A keresők számának emelkedése 1949 óta 69%-ban a nők foglalkoztatottságának emelkedéséből adódott. A kereső nők száma 15 000-rel (23%-kal), a kereső férfiaké 4%-kal nőtt. A női népesség közel 30%-a kereső az 1949. évi 25%-kal szemben, ugyanezen idő alatt a férfiakból a keresők aránya nem változott. Az elmúlt 11 év alatt az ipari-építőipari keresők száma 21 300-zal (78%-kal) 48 800-ra emelkedett, a mezőgazdasági keresőké viszont 20 600-zal (14%-kal) 125 600-ra csökkent. Ennek következtében az ipari-építőipari keresők aránya 12%-ról 20%-ra nőtt, a mezőgazdasági keresőké 64%-ról 51%-ra esett. A közlekedés keresőinek a száma közel kétszeresére, 13 500-ra, a kereskedelmi keresőké (39%-kal) 11 700-ra emelkedett. A 15 000 főt kitevő nyugdíjasok száma 43%-kal volt magasabb, mint 1949-ben, arányuk pedig 4,6%-ról 6,1%-ra emelkedett. A keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása a népgazdasági ági összetételnél jelentősebben változott. Az előző népszámláláshoz viszonyítva az önállók és segítő családtagjaik száma 64 900-zal (45%-kal) 79 000-re csökkent, az alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok száma több mint kétszeresére nőtt. Ennek következtében 1960. január 1-én a keresők 47%-a alkalmazásban álló, 15%-a termelőszövetkezeti tag, 32%-a önálló és segítő családtag volt .A fizikai-szellemi munkát végzők aránya alig változott: 1949-ben 100 fizikai dolgozóra 22, 1960-ban 23 szellemi dolgozó jutott. A lakosságból 498 567 fő 161 432 családban és családtöredékben él; ennek 86%-a család. 1949-hez képest a családok száma 12%-kal emelkedett, a családokban élőké viszont egy árnyalattal csökkent. A 2-4 tagú családok aránya 72%-ról 81%-ra nőtt, az ennél nagyobb családok aránya 28%-ról 19%-ra süllyedt. Ezt a folyamatot tükrözi az átlagos családnagyság csökkenése: 100 családra 1949-ben 382, 1960-ban 342 családtag jutott. A változást elsősorban az okozta, hogy kevesebb lett a családokban a gyermek. 1949-ben a családok 24%-ában nem volt gyermek, 1960-ban már 28% volt a gyermek nélkül élő családok aránya. A 3 és többgyermekes családok aránya az elmúlt 11 év alatt 27%-ról 19%-ra csökkent. A 100 családra jutó gyermekek száma 1949-ben 179, 1960-ban már csak 146 volt. A családok 62%-ában 1949-ben csak egy családtag keresett, arányuk a két népszámlálás között 53%-ra csökkent. Két kereső 1949-ben csak minden negyedik családban volt, 1960-ban már minden harmadik családban ketten kerestek. A három és többkeresős családok aránya 12,5%-ról 11