1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.r. Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai (1962)

IV. A fogalmak magyarázata

CSALÁDTÖREDÉKEK A családtöredékek csoportjába azok a rokon személyek tartoznak, akik nem alkotnak családmagot és azok, akik családi kapcsolat nélkül élnek. Ilyenek a ,.részcsaládok" és az „egyedülállók". 1. Részcsalád: együttélő rokon személyek, akik között nincs házastársi (élettársi), vagy vérszerinti (örökbefogadási) felmenő-lemenő kapcsolat (pl. együttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyós-meny stb.). 2. Egyedülállók: a) teljesen külön élő egyedülállók, b) közös háztartásban együttélő nem rokon egyedülállók (pl. két barát), c) a családdal együttélő „idegen" személyek, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban vannak (pl. háztartási alkalmazott, kosztos diák, földjükért, házukért eltartott személyek, családhoz kihelyezett állami gondozottak stb.). CSALÁDÖSSZETÉTEL A családösszetétel a családok csoportosítása aszerint, hogy kikből áll a családmag (házaspár vagy egy szülő ós gyermek), hány gyermek van a családban, és hogy a családmaghoz tartoznak-e rokonok. CSALÁDBAN ÉLŐK (CSALÁDTAGOK) Családtagnak az minősült, aki a családhoz tartozó személyek közül az összeírás időpontjában családi lakóhelyén állandóan jelenlevő volt, vagy csak ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) volt távol. Ennek megfelelően a családban élők száma nem tartalmazza a családnál ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) tartózkodókat, valamint az egy hónapnál hosszabb ideje távollevőket. Az utóbbiak közül azokat a családtagokat sem, akik munkavégzés, tanulás stb. miatt más városban vagy községben tartózkodnak állandó jelleggel, bár családjukhoz rendszeresen visszatérnek. Ezek az ún. „huzamosan távollevők'''' az adatokban akkor sem szerepelnek, ha az összeírás időpontjában családi lakóhelyükön tartózkodtak (mert ott csak mint ideiglenesen jelenlevőket írhatták őket össze). A családtagok száma a családfőt is magában foglalja. HÁZTARTÁS A háztartás azoknak az együttlakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, rendszerint közösen étkeznek és a létfenntartási költségeket közösen viselik. Ha a közösség csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos (egycsaládos háztartás), ha több család vezet közös háztartást, a háztartás több családból áll (többcsaládos háztartás). A háztartás a családtól még annyiban is különbözik, hogy a családtagok száma az „idegen" személyeket (magyarázatot lásd az „Egyedülállók" címszó c) pontjánál) nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont az „idegen" személyeket is magában foglalja. Az egycsaládos és a többcsaládos háztartások alkotják az ún. „család''''-háztartásokat. A „család"-háztartások közé tartoznak azok a háztartások is, amelyekben a családdal vagy családokkal egy vagy több idegen személy, esetleg idegen személyekből álló részcsalád él együtt, tehát minden olyan háztartás, amelyben legalább egy család van. A kizárólag családtöredékekből álló háztartások a „nem család"-háztartások. Ezek a következők lehetnek: a) Egyszemélyes háztartás, a teljesen külön élő egyedülállók háztartása.. b) Nem rokon egyedülállók közös háztartása. (A családtöredókek között az „Egyedülállók" címszó b) pontjában ugyanezek a személyek szerepelnek, de míg a ,,család"-adatokat tartalmazó táblákon minden ilyen személy külön-külön számbavételi egység, addig a ,,háztartás"-adatokat tartalmazó táblákon ezeknek a személyeknek a háztartása a számbavételi egység. Pl. közös háztartásban élő két barát a „család" táblákon két egyedülállóként szerepel, a „háztartás" táblákon pedig mint egy háztartás.) c) Egyéb összetételű háztartások. Ide tartoznak a részcsalád(ok)ból, a részcsalád(ok)ból és idegen személy(ek)ből, valamint az egyedülálló(k)ból ós idegen személyek részcsaládjából álló háztartások. A „nem rokon egyedülállók közös háztartása" az esetek jelentős részében csak látszólagos háztartás, inert a felvétel során a közös helyiségben együttlakó (rokonsági kapcsolatban nem álló) albérlőket, ágybérlőket, szolgálati lakások használóit stb. gyakran közös háztartásban lakóknak írták össze, bár tulajdonképpeni háztartási kapcsolat ezek között a személyek között nem volt. (Pl. a vállalat által bérelt szolgálati lakásban vagy albérleti szobában együttlakó dolgozók között általában semmiféle háztartási kapcsolat nincs.) Ez a csoport tehát inkább az ilyen együttlakó közösségek számát mutatja, nem pedig a ténylegesen háztartási kapcsolatban együttélőket. .300