1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.r. Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai (1962)
IV. A fogalmak magyarázata
Valamennyi eltartott az eltartóval — általában a családfővel — azonos foglalkozási viszonyba, foglalkozási ágba és társadalmi-gazdasági csoportba, továbbá szektorba került. NÉPGAZDASÁGI ÁG A népszámlálás a keresőket — velük együtt eltartottjaikat, így tehát a népességet is - a munkáltató, illetve egyes esetekben a munkahely alapján népgazdasági ágak, ezeken belül pedig foglalkozási ágak szerint csoportosítja. A csoportosítás általában megegyezik az egységes számjelrendszer szerinti besorolással. A népgazdasági ágak a következők: Mezőgazdaság Ipar Építőipar Közlekedés Kereskedelem Szolgáltatás Közszolgálat Egyéb A keresők besorolása az egyes népgazdasági (foglalkozási) ágakba a következők szerint történt: a) Az önállók és a segítő családtagok besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg (pl. önálló földműves a mezőgazdaságba, önálló asztalos az iparba, önálló kőműves az építőiparba, önálló kereskedő a kereskedelembe került stb.). b) A keresők nagy többségét kitevő alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok — egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül - abba a népgazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet stb. a főtevékenysége alapján tartozott. (Pl. a Szénbányászati Trösztnél alkalmazásban álló gépkocsivezető az „Ipar" népgazdasági ágba, azon belül pedig a „Bányászat" foglalkozási ágba, és a „Szénbányászat" foglalkozási csoportba került.) c) Néhány kivételes esetben nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ági besorolást, így elsősorban a kis- és nagykereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok, vegyesipari, községgazdálkodási vállalatok, igazgatási, egészségügyi, szociális, oktatási stb. intézmények által foglalkoztatott személyek esetében. (Pl. ha a tanárok, tanítók munkáltatójaként a tanács, vagy minisztérium volt megjelölve, munkahelyük azonban, ahol tanítottak, általános iskola volt, foglalkozási ági besorolásuk az utóbbi alapján történt.) Az üzemi, vállalati stb. szociális, kulturális intézményeknél (üzemi konyha, üdülő, könyvtár stb.) alkalmazottak foglalkozási ágát általában az intézményt fenntartó vállalat jellege határozza meg. Ettől eltérően az üzemi rendelők, üzemi bölcsődék és óvodák dolgozói a „Közszolgálat" népgazdasági ág megfelelő foglalkozási ágában szerepelnek. d) A nyugdíjasok közé tartoznak mindazok, akik bármilyen összegű öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíjat, járadékot, kegydíjat vagy egyéb hasonló juttatást kapnak. Kivételt képeznek a munkaviszonyban álló nyugdíjasok, ha a munkaviszonyból származó havi illetményük az 500 forintot meghaladja. (A nyugdíjasok között szerepelnek tehát azok is, akik időszakos mellékfoglalkozást végeznek, ha a végzett munkáért kapott illetmény a törvény által megengedett havi 500 forint fizetést nem lépte túl.) A földtulajdonnal, gazdasággal rendelkező nyugdíjasok — tekintet nélkül a földterület nagyságára - ugyancsak a nyugdíjasok csoportjába kerültek. Az egyes népgazdasági ágak az adatok részletes feldolgozásakor foglalkozási ágakra oszlanak, ezek nagy része pedig még ún. foglalkozási csoportokat is tartalmaz. Pl. az „Ipar" népgazdasági ágba tartozik többek között az „Építőanyagipar" foglalkozási ág, amely a „Tégla-, cserép- ós tűzállóanyagipar", „Mész- és cementipar", „Beton-, betonáru- és ópületelemgyártás", „Finomkerámia és csiszolókorongipar" és „Üvegipar" foglalkozási csoportokat tartalmazza. A közölt foglalkozási táblázatok általában csak népgazdasági áganként közlik a keresők, az eltartottak, vagy a népesség számát. Ennél bővebb tagolásúak a Szabolcs-Szatmár megyei 2.4, 2.8, 2.9, 2.10 és 2.13 számú táblázatok* Ezeknek a témától, területtől függően részben eltérő ági csoportosítása a következő táblázatból tűnik ki, amelyben összehasonlítás céljából — az első oszlop a foglalkozási ági rendszert tartalmazza, feltüntetve az egyes népgazdasági ágakon kívül az odatartozó foglalkozási ágakat is, a további oszlopok pedig a fentemlített táblázatokon az ettől eltérő ági összevonásokat vagy részletezéseket. .290
