1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.r. Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai (1962)

IV. A fogalmak magyarázata

A népszámlálási adatfelvétel alkalmával az adatok összeírása — a népszámlálások természetéből adódóan — a lakosság személyes kikérdezése alapján törtónt anélkül, hogy a bevallott adatokat okmányokkal kellett volna igazolni. Ennek következtében a népszámlálások jellege különbözik a folyamatos adatszolgáltatásokétól, amelyek alkalmával az adatokat általában bizonylatokkal kell alátámasztani. Emiatt a népszámlálási adatok eltérhetnek a rendszeres adatgyűjtések eredményétől, így pl. az egyéni gazdaságok számára és nagyságára vonatkozó népszámlálási adatok általában alacsonyabbak, mint a mezőgazdasági felvételekből származóak. A kötet adatai az 1960. január 1. 0 óra eszmei időpontnak megfelelő állapotot tüntetik fel és az akkori államigazgatási beosztásnak megfelelő területre vonatkoznak. A kötetben közölt valamennyi visszatekintő adat átszámítása ugyancsak erre a területre történt. Külterületi lakotthelyek átcsatolása esetén, minthogy külterületi adatok általában csak 1900 — 1949 közötti időszakról, ós meglehetősen hiányosan állnak rendelkezésre, az ezt megelőző időszak adatait az utolsó forrásként talált külterületi arány alapján kellett kiszámítani. Azoknál a községeknél (városoknál), ahol az elcsatolt községrész adatai a külterületi feldolgozási alapanyag szerint 1900— 1949 között nem voltak visszavezethetők (névváltozás, belterületesítés stb. miatt), az adatok kiszámítása esetenként megállapított módszer szerint — az előző időszak adatainak a község népességéhez, illetve az átcsatolt vagy teljes külterületi népességhez viszonyított aránya alapján, egyes esetekben becsléssel - történt. Az adatok ismertetése c. rész több esetben tartalmaz összehasonlítást az 1960. évi országos adatokkal (átlagokkal). Ezek az adatok a népszámlálás anyagából vett 1%-os képviseleti minta alapján készültek, emiatt a megfelelő teljeskörű feldolgozás eredményeitől eltérhetnek. Az országos megyei átlagra vonatkozó mutatószámok az 1%-os képviseleti mintából készültek. Az adatok Budapest főváros és a 4 megyei jogú város eredményét nem tartalmazzák. A visszatekintő adatok minden esetben a jelenlegi fogalom-meghatározások ós csoportosítások szerint kerülnek közlésre és emiatt néhány esetben eltérnek a régebban nyilváaosságra hozott adatoktól. Az előforduló fogalmak magyarázata a táblák sorrendjében a következő: SZEMÉLYI ADATOK NÉPESSÉG Az 1960. évi adatok a népszámlálás eszmei időpontjában az adott településen ténylegesen jelenlevő személyek számát tartalmazzák, függetlenül állandó lakóhelyüktől. Az adatokban eszerint bentfoglaltatnak az eszmei időpontban az összeírás helyén ideiglenesen tartózkodott személyek is, nincsenek viszont benne azok a személyek, akik állandó (vagy családi) lakóhelyüktől — akár csak ideiglenesen is — távol voltak. Tartalmazzák továbbá az adatok a megye területén tartózkodott külföldi állampolgárságú polgári személyeket is. NÉPSZAPORODÁS a) Tényleges szaporodás, illetve fogyás: a megye területén 1949. január 1-én és 1960. január 1-én (a két népszámlálás eszmei időpontjában) összeírt jelenlevő személyek száma közötti különbözet. b) Természetes szaporodás, illetve fogyás: ugyancsak a két népszámlálás közötti időszakban (1949. január 1. — 1960. január 1.) az állandó lakosság élveszületési és halálozási egyenlege. c) Vándorlási különbözet: az 1949. és az 1960. évi népszámlálások közötti időszakban a tényleges szaporodás, ill. fogyás és a természetes szaporodás, ill. fogyás különbsége. A népszaporodás mértékének megállapítása a megye 1949. január 1-i jelenlevő népességéhez viszonyítva történt. Egyes nagy fejlődést elért területi egységeknél (főleg városoknál) — mivel a bázisszám alacsony — ennek a számítási módnak az eredménye a természetes szaporodásra nézve nem tükrözi híven a valóságot. KORCSOPORTOK A népesség kormegoszlási adatainak részletezése a népszámlálás eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján — általában 5 és 10 éves korcsoportok szerint - történt. Egyes táblázatok 0 — 14, 15 — 39, 40 —09, 60 éves és idősebb korúak - úgynevezett összevont korcsoportok — szerinti csoportosításban ismertetik az adatokat. Néhány táblázat sajátos korcsoportosításban teszi közzé az adatokat, így a visszatekintő iskolai táblázat a népesség iskolai végzettségét az iskolázottságnak megfelelő korú népességről mutatja be, egyes táblázatok pedig produktív és nem produktív kor szerint részletezik a népesség adatait. (A produktív kor a férfiaknál 15 — 59, a nőknél 15 — 54 óv. Fiatal produktív kor mindkét nemnél egyformán 15 — 39 év.) a) a) A népszámlálás 14. életévüket b$töltött keresőket is kimutat. .287