1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.r. Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a keresők 65%-a a mezőgazdasághoz, 15%-a az ipar- építőiparhoz tartozott. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma 70%-kai (17 000-rel) emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 5%-kal (10 000-rel) csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya 75%-ról 65%-ra csökkent; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 10%-ról 15%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya is nőtt, összességében 15%-ról 20%-ra. A nyugdíjasok száma 1949 óta 42%-kal, közel 7500-ra emelkedett. A keresők összes számának emelkedését (24 800) elsősorban az építőipari és a közlekedési keresők számának növekedése (13 700, ill. 8300) idézte elő. A keresők Népgazdasági ág százalékos megoszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 75,0 64,7 8,3 8,7 Építőipar 1,4 6,2 Közlekedés 1,9 4,8 Kereskedelem 2,7 3,7 Egvéb népgazdasági ágak 10,7 11,9 Ebből : nyugdíjas 2,1 2,7 összesen 100,0 100,0 A 24 200 ipari keresőből 19% (4600) az élelmiszergyártásban és 14% (3300) a ruházati iparban dolgozott. A járásokban a keresők 70%-a mezőgazdasági kereső. Az ipari-építőipari keresők aránya legmagasabb a nyíregyházi járásban (18%) és Nyíregyházán (25%). A megye 234 községe közül 228 mezőgazdasági jellegű. 191 községben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, további 37 községben 40 — 60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya egyedül Szabolcs községben haladta meg a 40%-ot. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a népesség népgazdasági ági összetételét is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 404 100-ról 345 400-ra (15%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 60 900-ról 109 200-ra (79%-kal) emelkedett. A keresők népgazdasági ági összetételének változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi 74%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 52%-ra esett, s így 1960. január 1-én a keresők mintegy 46%-a alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai — szellemi munkát végzők aránya alig változott: 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 20, 1960-ban 22 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 101 600 volt, 65%-kal több mint 1949-ben. Ugyanakkor az önállók és segítő családtagjaik együttes száma 185 700-ról (23%-kal) 143 600-ra csökkent. 1960. január 1-én a termelőszövetkezeti tagok száma 24 600 (9%). A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló 24,4 36,6 Termelőszövetkezeti tag . 8,9 Együtt 24,4 45,5 Ebből : fizikai dolgozó 20,3 37,3 szellemi dolgozó 4,1 8,2 Önálló 41,4 26,5 Segítő családtag 32,1 25,3 Nyugdíjas 2,1 2,7 összesen 100,0 100,0 A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagjaik együttes aránya az 1949. évi 90%-ról 76%-ra csökkent. A népszámlálás időpontjában a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya 12%. Jelentősen csökkent az önállók ós segítő családtagjaik aránya a kereskedelemben (69%-ról 4%-ra) és az ipar-építőiparban (35%-ról 12%-ra). 13