1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.r. Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta emelkedett: az általános iskola 8 osztályát 136%-kal többen végezték el, az érettségizettek száma 55%-kal, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteké 72%-kal nőtt. Nem 10 éves nem ír, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves 25 éves és idősebb népességből legalább az egyetemi általános iskola legalább (főiskolai) 8 osztályát érettségizett oklevelet végezte szerzett százalékban Férfi Nő . . Együtt 6,3 8,9 7,7 21,0 19,2 20,1 o,ö 3.2 4.3 2,0 0,4 1,2 A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 1949 óta 10%-ról 8%-ra csökkent. A 15 éves és idősebb népesség egyötöde végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1949-ben egytizede. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 3%-ról 4%-ra, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzettek aránya 0,8%-ról 1,2%-ra nőtt. A javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala az országos átlag alatt maradt. A nők iskolai végzettsége közép- ós felsőfokon alacsonyabb a férfiakénál. Az érettségizett férfiak száma 4%-kal, az oklevelet szerzetteké több mint négyszeresen haladja meg az azonos végzettségű nők számát. Az öregkorúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25—29 évesek 17%-a végezte el, az 50—59 éveseknek csak 3%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 4, ill. 1%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 3821 az 1949. évi 2226-tal szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 3073, a nőké 748. Az egyetemi végzettségűek 39%-a tanári, 9%-a orvosi, 8%-a mezőgazdasági ós 6%-a mérnöki oklevelet szerzett. A tanári oklevelesek 39%-a, az orvosok 12%-a és a mérnökök 9%-a nő. Az egyetemet végzettek 88%-a produktív korú, ill. több mint fele 40 éven aluli. Ezekből a mérnöki oklevelesek 82%-a, a tanári diplomások 72%-a, a mezőgazdászok 69%-a és az orvosok 51 %-a fiatalabb 40 évesnél. Az oklevéllel rendelkező férfiak 52%-a. a nők 72%-a 40 éven aluli. Nyíregyházán a népesség iskolázottsága jóval magasabb, mint a községekben. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 11%, Nyíregyházán 21%. Az érettségizettek és az egyetemi oklevelet szerzettek aránya egyaránt négyszerese a községi aránynak. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A népesség 0,2%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek ós 1,1%-a más nemzetiségűnek. A 6600 nem magyar nemzetiségű 93%-a cigány. A népességből 2600-an beszélnek szlovákul, 2500-an németül, 2300-an cigányul és 1500-an románul. Kereső-eltartott arány 1960. január 1-én 277 200 fő, a népesség 47%-a volt kereső. Ez az arány lényegesen alacsonyabb az országosnál. A keresők száma 10%-kal több, mint 1949-ben és 33%-kal több, mint 1930-ban. Az eltartottak száma 1949 óta alig változott. 1949-ben a népesség 45%-a, 1941-ben 44%-a, 1930-ban 42%-a volt kereső. A keresők és eltartottak aránya 1930-tól a következőképpen alakult : Ev Keresők Eltartottak 100 keresőre a népesség százalékában jutó eltartott 1930 41,6 58,4 ' 140 1941 44,0 56,0 127 1949 45,2 54,8 121 1960 47,3 52,7 112 11