1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.p. Szolnok megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett: az általános iskola 8 osztályát több mint kétszer annyian végezték el, az érettségizettek száma 82%-kal nőtt, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteké megkétszereződött. Nem 10 éves nem ír, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves és idősebb legalább az általános iskola 8 osztályát végezte százalékban legalább érettségizett 25 éves egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett Férfi Nő .. Együtt 3,8 5,3 4,6 23,7 21.5 22.6 6,1 3,6 4,8 2,2 0,5 1,3 A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 1949 óta 7%-ról 5%-ra csökkent. A 15 éves és idősebb népesség közel egynegyede végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1949-ben alig egynyolcada. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 3%-ról 5%-ra, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzettek aránya 0,8%-ról 1,3%-ra emelkedett. A javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala az országos átlag alatt maradt. A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon alacsonyabb a férfiakénál. Az érettségizett férfiak száma 13%-kal, az oklevelet szerzetteké több mint háromszorosan haladta meg az azonos végzettségű nők számát. Az öregkornak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25—29 évesek 22%-a végezte el, az 50—59 éveseknek csak 5%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 4, ill. 1%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 3832 volt az 1949. évi 1947-tel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 2950, a nőké 882. Az egyetemi végzettségűek 39%-a tanári, 10—10%-a mérnöki, mezőgazdasági, ill. orvosi oklevelet szerzett. A tanári oklevelesek 43%-a, az orvosok 13%-a és a mezőgazdászok 12%-a nő. Az egyetemet végzettek 88%-a produktív korú, ill. majdnem háromötöde 40 éven aluli. Ezekből a mérnöki oklevelesek 82%-a, a mezőgazdászok 74%-a, a tanári diplomások 67%-a, az orvosok 48%-a fiatalabb 40 évesnél. Az oklevéllel rendelkező férfiak 56%-a, a nők 70%-a 40 éven aluli. A városokban a népesség iskolázottsága jóval magasabb, mint a községekben. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 12%, a városokban 17%. A városokban az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők, valamint az oklevelet szerzettek aránya egyaránt két és félszerese a községi aránynak. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A népesség 0,2%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek ós 0,4%-a más nemzetiségűnek. A 900 nem magyar anyanyelvűből 500 cigány és 100 román. A népességből 2800-an beszélnek németül, 1100-an románul, 1000-en szlovákul ós 700-an cigányul. Kereső-eltartott arány 1960. január 1-én 214 800 fő, a népesség 47%-a volt kereső. Ez az arány lényegesen alacsonyabb az országosnál. A keresők száma csupán 2%-kal több, mint 1949-ben és 10%-kal több, mint 1930-ban. Az eltartottak száma 1949 óta 3%-kal emelkedett. Az elmúlt harminc év alatt a keresők aránya alig változott: 1949-ben a népesség 47%-a, 1941-ben 46%-a, 1930-ban 44%-a volt kereső. A keresők és eltartottak aránya 1930-tól a következőképpen alakult: Ev Keresők Eltartottak 100 keresőre a népesség százalékában jutó eltartott 1930 44,3 55,7 126 1941 46,0 54,0 117 1949 46,6 53,4 114 1960 46,5 53,5 115 11