1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.o. Heves megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett; a 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8 osztályát több mint két és félszerannyian végezték el. Az érettségizettek száma 93%-kal, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteké pedig 128%-kal nőtt. Nem 10 éves nem ír, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves és idősebb népességből legalább az ált alános iskola legalább 8 osztályát érettségizett végezte százalékban 25 éves egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett Férfi Nő . . Együtt 3.2 4.3 3,8 29.0 24.1 26,4 8,2 4,1 6,1 3,0 0,6 ÍJ A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 1949 óta 6%-ról 4%-ra csökkent. A 15 éves és idősebb népesség több mint egynegyede végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1949-ben csak egynyolcada. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 3%-ról 6%-ra emelkedett, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzettek aránya 0,9%-ról 1,7%-ra nőtt. A javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala az országos átlag alatt maradt. A nők iskolai végzettsége minden fokon alacsonyabb a férfiakénál. Az érettségizett férfiak száma 34%-kal, az oklevelet szerzetteké több mint négyszeresen haladta meg az azonos végzettségű nők számát. Az öregkorúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25 — 29 évesek 26%-a végezte el, az 50 — 59 éveseknek csak 5%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 5, illetve 2%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 3828 fő volt az 1949. évi 1677 fővel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 3074, a nőké 754. Az egyetemi végzettségűek 34%-a tanári, 12%-a mérnöki és 10— 10%-a orvosi, illetve mezőgazdasági oklevelet szerzett. A tanári oklevéllel rendelkezők 41%-a, az orvosok 17%-a és a közgazdasági végzettségűek 12 %-a nő. Az egyetemet végzettek 88%-a produktív korú, illetve több mint fele 40 éven aluli. Ezekből a mérnöki oklevéllel rendelkezők 79%-a, a közgazdaságiak 71 %-a, a tanári oklevelet szerzettek 63%-a, a mezőgazdaságiak 61 %-a és az orvosi diplomások 49%-a fiatalabb 40 évesnél. Az oklevéllel rendelkező férfiak több mint fele, a nők kétharmada 40 éven aluli. A városokban a népesség iskolázottsága jóval magasabb, mint a községekben. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 14%, a városokban 23%. Az érettségizettek aránya a városokban közel négyszerese, az egyetemi oklevelet szerzetteké ötszöröse volt a községi aránynak. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A népesség 0,4%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek és 1%-a más nemzetiségűnek. Az 1300 nem magyar anyanyelvű személyből 500 szlovák és ugyanennyi cigány. A szlovák anyanyelvűek 86%-a Mátraszentimrén, a cigány anyanyelvűek 59%-a Gyöngyösön élt. A népességből 3500-an beszélnek németül, 2300-an szlovákul, 900-an románul és 700-an cigányul. A németül tudók 61%-a a 3 városban lakik. Mátraszentimrén a népesség 35%-a, Kisnánán 30%-a beszéli a szlovák nyelvet. Kereső-eltartott arány 1960. január 1-én 181 600 fő, a népesség 52%-a volt kereső. Ez az arány valamivel alacsonyabb az országosnál. A keresők száma 24%-kal több, mint 1949-ben és 32%-kal több, mint 1930-ban. Az eltartottak száma 1949 óta 2%-kai csökkent. 1949-ben a népesség 46%-a, 1941-ben 45%-a, 1930-ban 44%-a volt kereső. A keresők és eltartottak aránya 1930-tól a következőképpen alakult : Keresők Eltartottak 100 keresőre a népesség százalékában jutó eltartott 1930 44,1 55,9 127 1941 45,4 54,6 120 1949 46,2 53,8 117 1960 52,2 47,8 92 11