1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.n. Nógrád megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A 15 éves és idősebb nőtlen férfiak száma 6100-zal több, mint a hajadon nőké. Az özvegy nők száma több mint négy és félszerese, az elváltaké közel kétszerese a hasonló családi állapotú férfiakénak. A községekben a házasok és az özvegyek aránya magasabb, a nőtleneké, hajadonoké és az elváltaké alacsonyabb, mint a városokban. A megyében 100 házas nőnek átlagosan 245 gyermeke született, több mint országos átlagban. Az átlagos gyermekszám a községekben magasabb (251), mint a városokban (210). A házas nők 25%-ának egy, 26%-ának két gyermeke született. A 3—5 gyermekes nők aránya 28%, a 6 és többgyermekeseké 9%. Minden nyolcadik házas nő gyermektelen. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett: a 7 éves és idősebbek közül az általános iskola 8 osztályát 132%-kal többen végezték el, érettségi bizonyítványt 93%-kal, egyetemi (főiskolai) oklevelet 108%-kal többen szereztek. 10 éves nem ír, Nem nem olvas, ill. csak olvas Férfi 3,2 Nő 3,8 Együtt 3,5 15 éves 18 éves 25 éves és idősebb népességből legalább az egyetemi általános iskola legalább (főiskolai) 8 osztályát érettségizett oklevelet végezte szerzett százalékban i 28,9 6,7 2,3 24.6 3,1 0,4 26.7 4,8 1,3 A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 1949 óta 5%-ról 4%-ra csökkent. A 15 éves és idősebb népesség 27%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát, 1949-ben 13%-a. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 3%-ról 5%-ra, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzettek aránya 0,8%-ról 1,3%-ra emelkedett. A javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala az országos átlag alatt maradt. A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon alacsonyabb a férfiakénál. Az érettségizett férfiak száma 44%-kal, az oklevelet szerzetteké pedig majdnem ötszörösen haladta meg az azonos végzettségű nők számát. Az öregkornak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25—29 évesek 33%-a végezte el, az 50 — 59 éveseknek csak 5%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 4, ill. 1%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 1928 fő az 1949. évi 925 fővel szemben. Az oklevelet szerzettek közül 1600 férfi, 328 nő. Az egyetemi végzettségűek 35%-a tanári, 14%-a mérnöki, 11%-a orvosi és 8%-a mezőgazdasági oklevéllel rendelkezik. A tanári oklevelesek egyharmada, az orvosi diplomások 16%-a nő. Az egyetemet végzettek 90%-a produktív korú, illetve háromötöde 40 éven aluli. A mérnöki oklevelesek 84%-a, a tanári és mezőgazdasági oklevéllel rendelkezők kétharmada, az orvosi diplomások 52%-a fiatalabb 40 évesnél. Az oklevelet szerzett férfiak 57%-a, a nők 71%-a 40 éven aluli. A városokban a népesség iskolázottsága jóval magasabb, mint a községekben. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 16%, a városokban 23%. A városokban az érettségi bizonyítványt szerzettek aránya háromszorosa, az egyetemi oklevéllel rendelkezőké négyszerese a községi aránynak. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A népesség 1,4%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek és 1,5%-a más nemzetiségűnek. A közel 3300 nem magyar anyanyelvű személyből 1900 cigány és 1000 szlovák. A szlovák anyanyelvűek háromnegyede a rétsági és a salgótarjáni járás területén él. űsagárd községben a népesség 38%-a szlovák anyanyelvű. A közel 3600 nem magyar nemzetiségű népesség háromnegyede cigány. A népességből 10 700-an beszélnek szlovákul, 4300-an cigányul és 2700-an németül. Bánk, Bokor, Galgaguta, Lucfalva, űsagárd, Sámsonháza és Vanyarc községben a népesség többsége beszél szlovákul. 11