1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.m. Tolna megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

mának jelentős mértékű (12%) csökkenése következtében azonban egy keresőre sokkal kevesebb családtageltartása hárult, mint 1949-ben. A 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 142ről 119-re csökkent. A kereső-eltartott arány valamivel kedvezőtlenebb, mint országosan. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A családok száma, amelyekben a családfő alkalmazásban álló, közel kétszeresére emelkedett és az 1949. évi 28%-kal szemben az összes családok felét teszi, ugyanakkor az önállók családjainak aránya 66%-ról 24%-ra csökkent. Termelőszövetkezeti tag a családfő az összes családok 21%-ában. Mezőgazdasági önálló családfő — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — az előző népszámláláskor még a családok 57%-ában volt; 1960-ban ez az arány 20%-ra csökkent ugyan, de a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok családjaival együtt mezőgazdasági család az összes családok 39%-a. Jelentősen emelkedett mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók (alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok) családjainak száma és részaránya is; az előbbieké 23%-ról 62%-ra, az utóbbiaké 5%-ról 9%-ra növekedett. Az átlagos családnagyság 1949-hez képest — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók kivételével — valamennyi csoportban csökkent; legnagyobb mértékben a mezőgazdasági önállók családjaiban, amelyekben 100 családra 291 családtag jut, 70 fővel kevesebb, mint az előző népszámláláskor. Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 349 családtag, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 337 családtag, a termelőszövetkezeti tagok családjaiban 318 családtag jut. Az átlagos gyermekszám — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban a legmagasabb: 100 családra 166 gyermek jut. A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva, a legkevesebb gyermek a mezőgazdasági önállók családjaiban van, amelyekben az átlagos gyermekszám még az egyet sem éri el. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 133, a mezőgazdasági önállók családjaiban 53 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma — bár csekély mértékben, de az általános alakulástól eltérően — egyes társadalmi rétegeknél csökkent; így az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban és az egyéb önállók családjaiban 100 családra 2 keresővel jutott kevesebb, mint 1949-ben. Az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban — ugyancsak 100 családra számítva — 28 fővel, a mezőgazdasági önállók családjaiban 24 fővel és a nyugdíjasok családjaiban 23 fővel kerestek többen, mint 11 évvel korábban. 100 családra a legtöbb kereső (180) a mezőgazdasági önállók családjaiban (ezen belül a 25 vagy több kat. holdas mezőgazdasági önállók családjaiban 216), a legkevesebb (133) az alkalmazásban álló nem mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban jut. A kereső-eltartott arány az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók kivételével valamennyi társadalmi rétegnél javult; 100 keresőre az alkalmazásban állók családjaiban 9-cel, az önállók családjaiban 66-tal, a nyugdíjasok családjaiban 64-gyel kevesebb családtag eltartása hárult, mint az előző népszámláláskor. 100 keresőre a legtöbb eltartott az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban jut (168). A megyének a családokban és családtöredékekben élő lakossága 80 640 háztartást alkot; ennek 86%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem, család"-háztartások túlnyomó többsége — 92%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások közel 92%-a egycsaládos, 8%-a kétcsaládos. Ennél nagyobb háztartás összesen 130 van a megyében. A „család"-háztartások közel négyötöde 2 — 4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya mindössze 1,6%. A háztartások átlagos nagysága alig valamivel magasabb, mint az átlagos családnagyság; 100 „család''''-háztartásra átlagosan 350 személy jut, a kétcsaládos háztartásokban 536, a háromcsaládos háztartásokban 764. A háztartásoknak is több, mint felében (55%) csak egy kereső van, a kétkeresős háztartások aránya 31%, három kereső már csak minden tizenkettedik háztartásban található. A kereső-eltartott arány a háztartásokban csekély mértékben kedvezőbb, mint a családokban: 100 háztartásra 151 kereső és 100 kereső személyre 109 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval; az alkalmazásban álló fizikai dolgozók és a termelőszövetkezeti tagok háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, a mezőgazdasági önállóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb. Külterületi népesség A megyében 737 külterületi település van. A népességből 38 849 fő él külterületeken. Az itt élő népesség aránya 14,5%, magasabb az országos átlagnál (12%). Legmagasabb a külterületi népesség aránya a szekszárdi (21%) és a tamási (18%), legalacsonyabb a bonyhádi járásban (9%). Háztartások 2 Tolna megye 17