1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.l. Somogy megye személyi és családi adatai (1962)

IV. A fogalmak magyarázata

CSALÁDI ADATOK A család-feldolgozások szempontjából a népesség három csoportra bontható: 1. családban élők 2. családtöredékekben élők 3. intézeti háztartások tagjai Az intézeti háztartások tagjait a család-feldolgozások nem tartalmazzák. CSALÁD A család a házastársi, továbbá vérségi felmenő, lemenő és oldalági rokonsági, valamint örökbefogadási kapcsolatban álló és ténylegesen együttlakó személyek közül az ún. „családmag" tagjainak ós a családmaghoz tartozó, de külön családmagot nem alkotó rokonoknak a közössége. („Családmag" a házaspár gyermek nélkül vagy gyermekkel ós az egy szülő gyermekkel.) Eszerint tehát családot alkotnak az együttélő a) házaspárok és gyermekeik, b) özvegy, elvált vagy különváltan élő szülők és gyermekeik (ún. „egy szülő gyermekkel") és a velük közös háztartásban élő bármilyen rokonok, amennyiben nincs ugyanott lakó házastársuk vagy gyermekük (az utóbbi esetekben ugyanis külön családot alkotnak). Pl. Egy család: házaspár, bármelyik házasfél egyik szülőjével vagy mindkét házasfél egy-egy szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél egy vagy több testvérével. Két családi házaspár, bármelyik házasfél mindkét szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél özvegy vagy elvált szülőjével és annak egy vagy több nem házas gyermekével. A családok a törvényes házasságkötés nélkül együttélő élettársi közösségeket is tartalmazzák. Gyermek: a nem házas (nőtlen, hajadon, özvegy, elvált), vagy házastársa nélkül szüleivel (szülőjével) együttélő „gyermek" családi állású személy, tekintet nélkül a korára. (Az összeírás során bármilyen korú személyt gyermeknek kellett minősíteni, ha az apja vagy az anyja volt a családfő.) A gyermekek száma tartalmazza az örökbefogadott, a nevelt, a házasságon kívül született gyermekeket, továbbá a szülő nélkül, nagyszüleivel (nagyszülőjével) együttélő unokákat is. (Ennek megfelelően az egy nagyszülő és unoka összetételű családokat is az „egy szülő gyermekkel" csoport tartalmazza.) Rokon: a) felmenő rokonok a házastársak szülei (apa, anya, ill. após, anyós), nagyszülei, dédszülei; b) egyéb rokonok a felmenők kivételével a házastársak oldalági vagy bármilyen más rokonai (testvér, nagybácsi, nagynéni, sógor, sógornő, unokatestvér stb.). (A rokonok azonban a családhoz csak akkor tartoznak, ha nincs velük együttélő házastársuk vagy gyermekük; ebben az esetben ugyanis külön családot képeznek.) Generációk száma: a családban együttélő felmenő és lemenő rokonsági kapcsolatban álló nemzedékek száma. a) Egy generációs család: házaspár gyermek nélkül és felmenő rokon nélkül. b) Kétgenerációs család: házaspár gyermekkel, felmenő rokon nélkül; házaspár gyermek nélkül, felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel, felmenő rokon nélkül. c) Háromgenerációs család: házaspár gyermekkel ós felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel és felmenő rokonnal. CSALÁDTÖREDÉKEK A családtöredékek csoportjába azok a rokon személyek tartoznak, akik nem alkotnak családmagot ós azok, akik családi kapcsolat nélkül élnek. Ilyenek a „részcsaládok" ós az „egyedülállók". 1. Részc8álád: együttélő rokon személyek, akik között nincs házastársi (élettársi), vagy vérszerinti (örökbefogadási) felmenő-lemenő kapcsolat (pl. együttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyós-meny stb.). 2. Egyedülállók: a) teljesen külön élő egyedülállók, b) közös háztartásban együttólő nem rokon egyedülállók (pl. két barát), c) a családdal együttélő „idegen" személyek, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban vannak (pl. háztartási alkalmazott, kosztos diák, földjükért, házukért eltartott személyek, családhoz kihelyezett állami gondozottak stb.). * ? ílflfflÉil