1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.l. Somogy megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett: a 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8 osztályát kétszer annyian végezték el, az érettségizettek száma 72%-kal, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteké pedig 61%-kal nőtt. Nom 10 éves nem ír, nom olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves 25 éves ós idősebb népességből legalább az egyetemi általános iskola legalább (főiskolai) 8 osztályát érettségizett oklevelet végezte szerzett százalékban Férfi Nő . . Együtt 3,0 i,2 3,fi 27,6 23,5 25,5 7,0 3,3 5,0 2,4 0,5 1,4 A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 4,8%-ról 3,6%-ra csökkent 1949 óta. A 15 éves és idősebb népesség egynegyede végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1949-ben csak egynyolcada. Az elmúlt 11 év alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 3%-ról 5%-ra emelkedett, a 25 éves és idősebbek közül az oklevelet szerzettek aránya 0,9%ról 1,4%-ra nőtt. A javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala az országos átlag alatt maradt. A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon alacsonyabb a férfiakénál. Az érettségizett férfiak száma 41 %-kal, az oklevelet szerzetteké pedig több mint négyszeresen haladja meg az azonos végzettségű nők számát. Az öregkornak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25—29 évesek 38%-a végezte el, az 50 — 59 éveseknek csak 5%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 4,1%, ill. 1,4%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 3310 fő volt az 1949. évi 2050 fővel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 2682, a nőké 628. Az egyetemi végzettségűek 33%-a tanári, 14%-a mezőgazdasági, 10%-a orvosi és 6%-a mérnöki oklevelet szerzett. A tanári oklevelesek 41 %-a, a közgazdasági végzettségűek és az orvosok 12—12 %-a nő. Az egyetemet végzettek 85 %-a produktív korú, illetve a fele 40 éven aluli. Ezekből a mérnöki oklevelesek 71 %-a, a mezőgazdászok több mint fele, a tanárok és közgazdászok háromötöde és az orvosi diplomások 44 %-a fiatalabb 40 évesnél. Az oklevéllel rendelkező férfiak 46 %-a, a nők 65 %-a 40 éven aluli. Kaposváron a népesség iskolázottsága jóval magasabb, mint a községekben. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 15%, Kaposváron 24%. Az érettségizettek aránya majdnem négyszerese, az egyetemi oklevelet szerzettek aránya pedig három és félszerese a községi aránynak. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A népesség 2 %-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek és ugyanennyi más nemzetiségűnek. A 7400 nem magyar anyanyelvű személyből 4700 cigány, 1200 horvát, 700 német és 370 román. A kis számú német anyanyelvűek 57 %-a a kaposvári járásban él. A horvát anyanyelvűek 90 %-a a barcsi járásban lakik; Potony, Szentborbás és Tótújfalu községekben a népesség többsége horvát. A népességből 9300-an beszélnek németül, 6600-an horvátul, 6000-en cigányul és 3000-en románul. Szulok községben a népesség 47 %-a, 5 településen pedig több mint egyötöde beszél németül. A cigányul beszélők aránya legmagasabb Kaposgyarmaton (26%). Taranyban a népesség 24%-a beszél vendül. Kereső-eltartott arány 1960. január 1-én 191 400 fő, a népesség 52 %-a volt kereső. Ez az arány valamivel alacsonyabb az országosnál. A keresők száma 10%-kal több, mint 1949-ben és 17%-kal több, mint 1930-ban. Az eltartottak száma 1949 óta 5 %-kal csökkent. 1949-ben a népesség 48%-a, 1941-ben és 1930-ban 47 %-a volt kereső. 11