1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.j. Zala megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagjaik együttes aránya az 1949. évi 92%-ról 61%-ra csökkent, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya 1960-ra már elérte a 27%-ot. Jelentősen csökkent az önállók és segítő családtagjaik együttes aránya a kereskedelemben (68%-ról 3%-ra) és az ipar-építőiparban (34%-ról 8%-ra). 1960. január 1-én a keresők 66%-a tartozott a szocialista szektorhoz (ezen belül az állami szektor 44%, a szövetkezeti szektor 22%) és 34%-a a magánszektorhoz. Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részaránya a mezőgazdaságban (55%), a szolgáltatásban (30%), az építőiparban és iparban (11 — 11%) számottevő, a többi népgazdasági ágban jelentéktelen volt. A népszámlálás időpontjában a mezőgazdasági keresők 34%-a tartozott a szövetkezeti szektorhoz. A keresők között a fiatalok aránya az egyes népgazdasági ágak közül az építőiparban, a közszolgálatban és az iparban a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak 44, 44, Ül. 43%-a 30 éven aluli. A bányászatban foglalkoztatott keresők 41%-a, a ruházati iparban foglalkoztatottak 45%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek: 21% az 50-59 évesek és 22% a 60 éves és idősebbek aránya. A fizikai dolgozók közül a szak-betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 40%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek az aránya 9%, az 50 éves és idősebbek aránya pedig 55%. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 40%, további 31% 30 — 39 éves. Az önállóknál az idősebbek vannak túlsúlyban, elsősorban a mezőgazdasági önállóknál, akiknek 30%-a 50 — 59 éves, 41%-a pedig 60 éves és idősebb. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. így az érettségit, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (40%), ezt követi a szolgáltatás (14%) és a kereskedelem (12%). Az ipar keresőinél ez az arány 7%, a mezőgazdaság keresőinél pedig 1%. A keresők 24%-ának (34 400 főnek) volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők 62%-a volt önálló földműves és 38%-a egyéb főfoglalkozású, kétlaki. Ez utóbbiak 68%-a fizikai dolgozó. A nyugdíjasok több mint egynegyedének volt gazdasága. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a 145 500 keresőből 125 700 fizikai (86%), 14 000 szellemi (10%) foglalkozású és 5800 (4%) nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai foglalkozásúak aránya lényegesen magasabb, a szellemi foglalkozásúak és nyugdíjasok aránya alacsonyabb az országosnál. A fizikai munkát végzők közel 60%-a mezőgazdasági, 13%-a ipari jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi dolgozók 43%-a irodai dolgozó, közel 28%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott, mintegy 20%-a műszaki irányító és szakalkalmazott. A fizikai foglalkozásúak 34%-a, a szellemi dolgozók 40%-a nő. A fizikai foglalkozásúakból legtöbb nőt a mezőgazdasági, a szolgáltatási, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari jellegű foglalkozásúak között találunk (46, 45, ill. 43%). Az ipari jellegű foglalkozásúaknak csupán 18%-a nő. A szellemi dolgozókból a nők elsősorban a kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak és az irodai dolgozók között vannak túlsúlyban (55, ill. 49%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak csak 13%-a nő. Az ipari foglalkozásúak között 1800 lakatos, 2500 textilruházati ipari foglalkozású (szabó, varrónő 1500, egyéb textilruházati ipari foglalkozású 1000), 1500 bányászati foglalkozású, 1100 asztalos, 800 gépjárműszerelő és 800 építőanyagipari foglalkozású volt. A textilruházati ipari foglalkozásúak száma főleg Zalaegerszegen és a zalaegerszegi járásban magas: 1100, illetve 600 fő (az ipari foglalkozású keresők 46, illetve 14%-a). Az építőipari foglalkozásúakból legtöbb a kőműves (1800 fő) és a villanyszerelő (700 fő). A keresőknek több mint felét kitevő mezőgazdasági foglalkozásúak négyötöde növénytermelő. Az állattenyésztők száma viszonylag alacsony, alig haladja meg a kétezret. A szellemi dolgozók közül — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — magas a műszaki vezetők és szakalkalmazottak (vezetők 500, szakalkalmazottak 600), az agronómusok, erdőmérnökök (500), az általános iskolai tanítók (900), az általános és középiskolai tanárok (600, illetve 200), továbbá az egészségügyi szakalkalmazottak (900) száma. Az orvosok száma 230, 83%-kai több, mint 1949-ben. Társadalmi-gazdasági csoport A népesség társadalmi-gazdasági összetétele az előző népszámlálás óta jelentősen megváltozott. 1949-ben a népességnek 71%-a volt önálló és segítő családtag, (eltartottakkal együtt) ezek száma 187 300-ról — kétötödénél is kevesebbre — 72 300-ra csökkent. A mezőgazdasági önállók 14