1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.i. Veszprém megye személyi és család! adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

1949 1960 Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség férfiak nők népesség férfiak nők százalékban Nőtlen, hajadon 29.4 34,6 24,6 22,5 26,8 18,4 Házas 59,4 60,8 58,0 67,0 69,0 65,2 Özvegy 10,6 4,2 16,7 9,5 3,5 15,2 Elvált 0,6 0,4 0,7 1,0 0.7 1,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A 15 éves és idősebb nőtlen férfiak száma 10 500-zal több, mint a hajadon nőké. Az özvegy nők száma viszont 17 200-zal több, négy és félszerese a férfiakénak, az elváltaké közel kétszer annyi. A községekben a házasok és özvegyek aránya magasabb, a nőtleneké, hajadonoké és elváltaké alacsonyabb, mint a városokban. A megyében 100 házas nőnek átlagosan 253 gyermeke született, több mint országos átlagban. Az átlagos gyermekszám a községekben magasabb (263), mint a városokban (223). A házas nők egyötödének egy, több mint egynegyedének két gyermeke született. A 3 —5 gyermekes házas nők aránya 31%, a 6- és többgyermekeseké 9%. Minden nyolcadik házas nő gyermektelen. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett. A 7 éves és idősebb népességből kétszer annyian végezték el az általános iskola 8 osztályát, ill. érettségiztek, az egyetemi oklevelet szerzettek aránya is kétszeresére emelkedett. A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 2,5%-ról 1,5%-ra csökkent. 10 éves nem ír, nem olvas, Nem ill. csak olvas Férfi 1,3 Nő 1,7 Együtt 1,5 15 éves 18 éves 25 éves ós idősebb népességből legalább az egyetemi általános iskola legalább (főiskolai) 8 osztályát érettségizett oklevelet végezte szerzett százalékban 32,6 9,4 3,6 30.4 5,4 0,8 31.5 7,3 2,2 A 15 éves és idősebb népesség közel egyharmada végezte el az általános iskola 8 osztályát, míg 1949-ben csak 16%-a. Az 1949. évi népszámlálás óta a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 4%-ról 7%-ra emelkedett; az egyetemi oklevelet szerzettek aránya pedig a 25 éves és idősebb népességből 1,3%-ról 2,2%-ra nőtt. A jelentős javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala alacsonyabb az országos átlagnál. A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon alacsonyabb, mint a férfiaké. A 7 éves és idősebb férfiak 18%-ának, a nők 20%-ának az általános iskola 8 osztálya a legmagasabb végzettsége. Ezzel szemben az érettségizett férfiak száma 16%-kal haladja meg a nőkét, az egyetemi oklevelet szerzett férfiak száma pedig négyszeresen haladja meg az azonos végzettségű nők számát. Az öregkorúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25 — 29 évesek 38%-a végezte el, az 50—59 éveseknek azonban csak 7%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 6%, ill. 2,4%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 5141 fő volt az 1949. évi 2513 fővel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 4133, a nőké 1008. Az egyetemi végzettségűek közül 31% tanári, 16% mérnöki, 13% mezőgazdasági és 9% orvosi diplomát szerzett. A tanári oklevelesek 44%-a, az orvosok egy hetede nő. Az egyetemet végzettek 85%-a produktív korú, ill. több mint a fele 40 éven aluli. Ezekből a mérnöki oklevéllel rendelkezők 81%-a, a tanári diplomások 58%-a és az orvosok közel fele 40 évesnél fiatalabb. A női diplomások kétharmada 40 éven aluli. A városokban a népesség iskolázottsága jóval magasabb mint a községekben, különösen közép- és felsőfokon. Míg az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben csak 17%, addig a városokban 23%. Az érettségi bizonyítványt és az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek aránya a városokban közel két és félszerese a községi aránynak. A népesség iskolai végzettsége legmagasabb az egyetemmel, ill. főiskolával rendelkező Veszprém és Keszthely városokban, legalacsonyabb Ajkán. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők aránya Veszprémben 10%, Ajkán 5%; az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek aránya e két városban 3,9, ill. 1,6%. 11