1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.h. Győr-Sopron megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

100 azonos korú Korcsoport férfi nő közül kereső 15—39 éves 94 51 40—54 „ 99 41 55—59 „ 99 Munkaképes kori'i együtt a) 96 48 Munkaképes kornál idősebb 90 35 a) Férfiaknál 15 — 59, nőknél 15—54 éves. A kereső férfiak iskolai végzettségi színvonala — kivéve az egyetemi végzettségűeket — alacsonyabb, mint a kereső nőké. Legalább 8 általános iskolai osztályt végzett a kereső nők 46%-a a kereső férfiak 35%-ával szemben. Az érettségizett nők aránya közel 10%, a férfiaké 6%. Egyetemi oklevelet szerzett a kereső férfiak 3,2%-a, a kereső nők 1,5%-a. f Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a megye keresőinek 35%-a az ipar-építőiparhoz, 34%-a a mezőgazdasághoz tartozott. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma közel 29 000-rel, 71%-kal emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 22 900-zal, 25%-kal csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya az 1949. évi 53%-ról 34%-ra esett; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 24%-ról 35%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya szintén nőtt, összességében 23%-ról 31%-ra. A nyugdíjasok száma meghaladja a 14 000-et, ami 1949-hez képest 82%-os növekedést jelent. A keresők összes számának emelkedését (27 000) elsősorban az ipari keresők 21 500 főnyi emelkedése idézte elő. A keresők Népgazdasági ág százalékos megoszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 52,9 34,2 Ipar 21,6 29,5 Építőipar 2,0 5,4 Közlekedés 3,2 4,9 Kereskedelem 3,9 5,2 Egyéb népgazdasági ágak 16,4 20,8 Ebből : nyugdíjas 4,5 7,2 Összesen 100,0 100,0 A megye 58 400 ipari keresőjéből 27% (15 600) a gépgyártásban, közel egynegyed (13 900) a textiliparban dolgozott. A járásokban a mezőgazdasági keresők aránya — a győri járás kivételével — mindenütt meghaladja az 50%-ot. A városok közül az ipari-építőipari keresők aránya legmagasabb Mosonmagyaróváron (56%) és Győrben (51%). A megye 174 községe közül 148 mezőgazdasági jellegű. 97 községben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, további 51 községben 40—60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya 14 községben volt 40 — 60% között. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a népesség népgazdasági ági összetételét is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 186 800-ról 146 100-ra (22%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 90 100-ról 133 200-ra (48%-kal) emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi 56%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 8%-ra esett, s így 1960. január 1-én a keresők 85%-a alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai-szellemi munkát végzők aránya az országossal ellentétes módon változott: míg országosan a 100 fizikai dolgozóra jutó szellemi dolgozók száma 1949-hez képest megnőtt, a megyében az 1949. évi 26-ról 22-re csökkent. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 123 400 volt, 55 800-zal (82%-kal) több, mint 1949-ben; ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együttes száma 95 900ról 15 200-ra (84%-kal) csökkent. A termelőszövetkezeti tagok száma közel 46 000 (23%) volt. 13