1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.h. Győr-Sopron megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A 15 éves és idősebb nőtlen férfiak száma 9400-zal több, mint a hajadon nőké. Az özvegy nők száma négyszerese, az elváltaké pedig több mint másfélszerese a hasonló családi állapotú férfiakénak. A községekben a házasok és az özvegyek aránya magasabb, a nőtleneké, hajadonoké és elváltaké alacsonyabb, mint a városokban. A megyében 100 házas nőnek átlagosan 254 gyermeke született, több, mint országos átlagban. Az átlagos gyermekszám a községekben magasabb (280), mint a városokban (205). Győr városban az átlagos gyermekszám még a 200-at sem éri el. A házas nők több mint egyötödének egy, egynegyedének két gyermeke született. A 3 —5 gyermekes házas nők aránya 31%, a 6- és többgyermekeseké 9%. Minden nyolcadik házas nő gyermektelen. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett. A 7 éves és idősebb népességből kétszer annyian végezték el az átlalános iskola nyolc osztályát, az érettségizettek száma pedig másfélszeresére emelkedett. Az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek száma ugyanezen időszak alatt 66%-kal emelkedett. A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 1,6%-ról 1,1%-ra csökkent. 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves ós idősebb népességből nem ír, legalább az egyetemi Nem nem olvas, általános iskola legalább (főiskolai) ill. csak 8 osztályát érettségizett oklevelet olvas végezte szerzett százalékban Férfi 1,0 35,9 10,5 3,9 » Nő 1,1 34,2 6,4 0,8 Együtt 1,1 35,0 8,4 2,3 A 15 éves és idősebb népesség több mint egyharmada végezte el az általános iskola 8 osztályát míg 1949-ben csak valamivel több mint egyötöde. Az 1949. évi népszámlálás óta a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 5,5%-ról 8,4%-ra emelkedett; az egyetemi oklevelet szerzettek aránya pedig a 25 éves és idősebb népességből 1,5%-ról 2,3%-ra nőtt. A jelentős javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala kismértékben ugyan, de alatta marad az országos átlagnak. A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon alacsonyabb, mint a férfiaké. A 7 éves és idősebb férfiak 20%-ának, a nők 22%-ának az általános iskola 8 osztálya a legmagasabb végzettsége. Ezzel szemben az érettségizett férfiak száma 9%-kai haladja meg a nőkét, az egyetemi oklevelet szerzett férfiak száma pedig több mint négyszerese a nőkének. Az öregkorúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Az általános iskola 8 osztályát a 25 — 29 évesek 47%-a végezte el, az 50 — 59 éveseknek azonban csak 8%-a. Ugyanezeknél a korcsoportoknál az érettségizettek aránya 7,4%, ill. 2,8%. Az egyetemi (főiskolai) végzettségűek száma 5326 fő volt az 1949. évi 3215 fővel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 4331, a nőké 995. Az egyetemi végzettségűek közül 32% tanári, 16% mérnöki, 14% mezőgazdasági és 8% orvosi diplomát szerzett. A tanári oklevelesek 43%-a, az orvosok egynyolcada nő. Az egyetemet végzettek 83%-a produktív korú, ill. közel fele 40 éven aluli. Ezekből a mérnöki oklevéllel rendelkezők 72%-a, a tanári oklevelesek fele és az orvosok 44%-a 40 évesnél fiatalabb. A női diplomások 58%-a 40 éven aluli. A városokban a népesség iskolázottsága jóval magasabb, mint a községekben, különösen közép- és felsőfokon. Míg az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 18%, addig a városokban 25%. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők aránya a városokban több mint háromszorosa, az egyetemi oklevelet szerzettek aránya pedig négy és félszerese a községi aránynak. A városok közül Győr népességének legmagasabb az iskolai végzettsége, legalacsonyabb Mosonmagyaróvárénak. Az érettségi bizonyítványt szerzettek aránya Győrött 10%, Mosonmagyaróvárott 5%. Az egyetemi oklevéllel rendelkezők aránya legmagasabb Sopronban, 3,5%. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A népesség 1,9%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek és 0,4%-a más nemzetiségűnek. A több mint 7300 nem magyar anyanyelvű személyből közel 3200 németnek, mintegy 3400 horvátnak vallotta magát. A német anyanyelvűek több mint egyharmada, a horvát anyanyelvűek 94%-a a mosonmagyaróvári és a soproni járás területén él. Sopron lakosságának 4,3%-a német anyanyelvű. A német anyanyelvűek aránya Ágfalván 28%, a horvátoké Kópházán és Undon 85%, ill. 62%. A népességből több mint 21 900-an beszélnek németül, 5700-an horvátul, közel 1700-an szlovákul és 1500-an románul. 11