1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A megyében alacsonyabb a gyermek nélküli és magasabb a többgyermekes családok aránya, mint az országos megyei átlag. Gyermek nélkül él minden negyedik család. Kettőnél több gyermek minden hatodik családban található. '• , , 1 A családok " ' ' Gyermekszám ,, .*.,.. J szazaiékos megoszlasa s ; • • • • Nincs gyermek 26,4 1 gyermek 33,6 2 „ 23,5 3—5 „ 15,2 6 és több gyermek 1,3 Összesen 100,0 100 családra 142 gyermek jut; csak a gyermekes családokra számítva ez az arány megközelíti a családonkénti átlag két gyermeket (100 gyermekes családra átlag 193 gyermek jut). A családokban élő 224 417 gyermeknek 74%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 23%-ában egyáltalán nincs ilyen korú gyermek, 37%-ában egy, 25%-ában két 15 éven aluli gyermek él. Háromnál több 15 évesnél fiatalabb gyermek a gyermekes családoknak csupán 6%-ában van. A kétgyermekes családok közel 68%-ában mindkét gyermek 15 éven aluli, a 3 gyermekes családok között a családok 60%-ában nem töltötte be egyik gyermek sem a 15 életévet. A 15 éven aluli gyermekeknek az egy családra jutó átlagos száma valamivel meghaladja az egyet; 100 családra 105 tizenöt éven aluli gyermek jut. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya Kazincbarcikán magasabb, mint a megye bármelyik járásában. Itt az összes gyermekek 82%-a 15 éven aluli; 100 családra 124 tizenöt éven aluli gyermek jut, 19-cel több, mint a megyében átlagosan. A családok típusai A családok 86%-a házaspár, 14%-a egy szülő gyermekkel. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 93%-ában — anya az „egy szülő". Ez az összes családok 13%-a, ami egyben azoknak a családoknak az arányát is jelenti, amelyekben a családfő nő. A családok 13%-ában él rokon is. A rokonnal élő családok négyötödében felmenő, nem egészen egyötödében oldalági rokon van. Az olyan családok aránya, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 2%. A családok közel egynegyede egy-generációs, kétharmada két-generációs, három vagy több generáció a családoknak 8%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak több mint a felében a családtagok közül csak egy személy keres. Kettőnél több kereső a családok 11%-ában van. Az egykeresős családok aránya magasabb, a többkeresos családoké pedig alacsonyabb, mint országosan. -rr- n, / ' A családok Keresők szama ,, szazalekos megoszlasa Nincs kereső 2,8 a) 1 kereső 52,6 2 „ 33,8 3 „ 8,6 4 és több kereső 2,2 Összesen 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. A megyében az összes családok 4,5%-ában van eltartott családfő, ezek 54%-ában a családfő azért eltartott, mert a tulajdonképpeni családfő huzamosan távollevő. Ez a magas arány túlnyomórészt a Miskolcon dolgozó huzamosan távollevő családfők számából adódik. A 2 tagú családok 31%-ában keres mindkét családtag, a 3 tagú családok között a háromkeresős családok aránya 9%, a 4 tagú családoknak csak 2,5%-ában keres mind a négy családtag. 100 családra átlagosan 155 kereső jut; a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 120. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A megyében a családok 57%-ában a családfő alkalmazásban álló, 9%-ában termelőszövetkezeti tag, 27%-ában önálló (beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő- családtag) és 7%-ában nyugdíjas. A fizikai dolgozók családjainak aránya 57%, a szellemi dolgozóké 9%. 18