1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

egyetemi (főiskolai) oklevelet pedig több mint ötször annyi férfi szerzett, mint nő. A nők iskolai végzettségének színvonala gyorsabban emelkedett, mint a férfiaké, míg pl. 1949-ben az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek csak egytizede volt nő, addig jelenleg közel hatodrésze. Az emelkedés a nőknél 222%-os volt, a férfiaknál csnpán 86%-os. Az érettségizett nők száma 137%-kal több, mint 1949-ben volt, az érettségizett férfiak száma viszont csak 68%-kal nőtt. Az életkor növekedésével csökken az iskolázottság. Az 50 éven felüli népesség iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatalabb generációé. A 25 — 29 évesek 31%-ának volt a legmagasabb végzettsége az általános iskola 8 osztálya, 4%-a érettségizett és 2%-a szerzett egyetemi (főiskolai) oklevelet. Ugyanakkor az 50 — 59 éveseknek 3,9%-a végezte el a 8 általánost, 1,4%-a érettségizett és 1,0%-a szerzett egyetemi oklevelet. A 60 éves és idősebbeknél ezek az arányok 2,7, 1,2, ill. 0,8%. Az egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkezők 88%-a produktív korú és 57%-a 40 éven aluli. A megyében összesen 4549 fő szerzett egyetemi (főiskolai) oklevelet az 1949. évi 2278 fővel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 3814 fő, a nőké 735. Az egyetemi oklevelet szerzettek 34%-a tanári, 16%-a mérnöki, 9%-a mezőgazdasági és 8%-a orvosi oklevelet szerzett. Az összes okleveleknek egy hatodát, a tanári oklevelek több mint egyharmadát, az orvosi oklevelek 11%-át szerezték meg a nők. A mérnöki oklevéllel rendelkezők 85%-a, a mezőgazdasági és tanári oklevelet szerzettek kétharmada, az orvosi diplomások mintegy fele 40 évesnél fiatalabb. Az okleveles nők több mint kétharmada 40 éven aluli. A megyében a putnoki, a szerencsi és az ózdi járás népességének iskolázottsága a legmagasabb, legalacsonyabb az encsi és mezőcsáti járásoké. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya legmagasabb a putnoki és az ózdi (18, ill. 17%), legalacsonyabb a sátoraljaújhelyi és a szikszói járásban (13, ill. 14%). Az érettségizettek és az oklevelet szerzettek aránya legmagasabb a putnoki és a szerencsi (2,7 és 2,4, ill. 0,9 — 0,9%), legalacsonyabb az encsi és a mezőcsáti járásban (1,7 és 1,8, ill. 0,6 ós 0,7%). Az analfabéták aránya legalacsonyabb a mezőkövesdi és putnoki (3,6, ill. 4,7%), legmagasabb az encsi és a sátoraljaújhelyi járásban (7,5, ill. 6,9%). A városi népesség iskolázottsága jóval magasabb, mint a községekben élőké. Míg az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben csak 15%, addig a városokban 23%, az érettségi bizonyítványt vagy egyetemi oklevelet szerzettek aránya pedig a városokban majdnem háromszorosa a járásinak. A városok közül legmagasabb iskolai végzettségű Sátoraljaújhely népessége, legalacsonyabb végzettségű Ózdé. Az előbbiben az érettségizettek aránya 7%, az oklevelet szerzetteké 3%, Ózdon ugyanez a két arány 6%, ill. 2%. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A megye népességének 0,5%-a nem magyar anyanyelvűnek és 2,2%-a más nemzetiségűnek vallotta magát. A 3000 nem magyar anyanyelvű személyből közel 1700 szlovák és 780 cigány. A szlovák anyanyelvűek több mint kétharmada a sátoraljaújhelyi járás területén él. A 850 lakosú Komlóska népességének 90%-a szlovák anyanyelvű és több mint a fele szlovák nemzetiségű. A megye 13 000 nem magyar nemzetiségű lakosából 11 700 cigánynak vallotta magát. A cigány nemzetiségűek alig több mint 6%-a cigány anyanyelvű. A cigány nemzetiségűek közel fele az edelényi, ózdi és szerencsi járás területén él. A megye hét községében a népesség több mint egyötöde cigány nemzetiségű, ezek közül a legtöbb, 800 fő Arlón lakik. A megye népességéből közel 10 000-en beszélnek szlovákul, 4000-en németül, 1300-an románul és 850-en pedig cigányul. Kilenc községben — Alsóregmec, Bükkszentkereszt, Háromhuta, Kishuta, Komlóska, Nagyhuta, Répáshuta, Rudabányácska és Vágáshuta — alakosság többsége, további négyben több mint 20%-a beszéli a szlovák nyelvet. Kereső-eltartott arány 1960. január 1-én 278 500 fő, a megye népességének 48%-a volt kereső. Ez az arány lényegesen alacsonyabb az országosnál. A keresők száma 20%-kal több, mint 1949-ben és 34%-kal több, mint 1930-ban. 1949 óta az eltartottak száma csupán 4%-kal nőtt. 1949-ben és 1941-ben a népesség mintegy 44%-a, 1930-ban pedig 42%-a volt kereső. A keresők és eltartottak aránya 1930-tól a következőképpen alakult: Ev Keresők Eltartottak 100 keresőre a népesség százalékában jutó eltartott 1930 1941 1949 1960 43,5 44,4 47,9 42,4 57,6 56.5 55.6 52,1 136 130 125 109 13