1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása némileg eltérően alakult, mint országosan. Az egykeresős családok arányának az országosnál kisebb mértékű csökkenése mellett — aminek következtében az egykeresős családok aránya viszonylag magas — csökkent a 3- és többkeresos családok aránya is. 1949-ben a megyében és Miskolcon élő összes családok 62%-ában csak egy családtag keresett, 1960-ban az összes családok 52%-ában volt egy kereső. A kétkeresős családok aránya 25%ról 35%-ra emelkedett, a három és többkeresos családok aránya 12,4%-ról 10,7%-ra csökkent. Ennek következtében a 100 családra jutó keresők száma is 1949-hez képest csak egy árnyalattal, 154-ről 157-re emelkedett. A 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 147-ről 116-ra csökkent. * * * A továbbiakban Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ill. Miskolc megyei jogú város adatait egymástól elválasztva, külön részben ismertetjük. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe 7024 km

2, az ország területének 7,6%-a, népességének száma 581 402 fő, az ország lakosságának 5,8%-a. Területnagyság szerint az ország 2-ik megyéje, népességszáma alapján a megyék között a 4-ik helyet foglalja el. Népsűrűsége 83 fő négyzetkilométerenként, közel azonos az országos megyei átlaggal (84 fő). A népesség fejlődése Az 1949 óta eltelt 11 év alatt a megye lakosságszáma 11,5%-kai emelkedett. Év 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 A népesség száma a) 351 603 340 191 365 709 408 521 436 986 450 437 491 287 518 441 521 511 581 402 Népsűrűség 1 km

2-re 50,1 48,4 52.1 58.2 62,2 64.1 69,9 73,8 74.2 82,8 Tényleges szaporodás, ill. fogyás (—) az előző népszámláláshoz viszonyítva szám szerint -11 412 25 518 42 812 28 465 13 451 40 850 27 154 3 070 59 891 %-ban - 3,2 7,5 11,7 7.0 3.1 9,1 5,5 0,6 11,5 a) 1869-től 1890-ig csal a polgári, 1900-tól az összes népesség. A népesség fejlődése az utolsó 90 év alatt egyenlőtlen volt. Az előző népszámlálás óta a népesség száma 59 900 fővel emelkedett; a természetes szaporodás 77 700 fő, a vándorlási különbözet 17 800 fő volt. Az elmúlt 11 év alatt 1000 lakosra 149 fő természetes szaporodás és 34 fő elvándorlás jutott. A népesség területi megoszlása A népesség 11%-a él a megye 3 városában, és 89%-a 11 járás 363 községében. A városi népesség 1949 óta 46%-kal, 1869 óta 309%-kal nőtt. A községekben élők száma 1949 óta több mint 39 300-zal (8%-kal) nőtt. A városokban a tényleges szaporodás 62%-a bevándorlási többlet, s csupán 38%-a természetes szaporodás. A 3 város közül legnagyobb arányú a fejlődés Kazincbarcikán, melynek népessége 1949 óta megháromszorozódott. Terület ^ népesség száma Természetes Vándorlási Tényleges 1949. 1960. szaporodás különbözet szaporodás január 1. 1949—1959 Községek 476 561 515 845 69 957 —30 673 39 284 Városok 44 950 65 557 7 737 12 870 20 607 Összesen 521 511 581 402 77 694 —17 803 59 891 A községekből 30 700 fő költözött el az elmúlt 11 év alatt; ezt az elvándorlást a természetes szaporodás jóval több mint kétszeresen meghaladta. A miskolci és az ózdi járások kivételével valamennyi járásban az elvándorlás meghaladta az oda vándorlást. 10