1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában Pécs 64 000 keresőjéből közel 38 700 fizikai, 15 900 szellemi foglalkozású, 9400 nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai munkát végzők közül a legtöbben (45%) ipari jellegű foglalkozást folytattak. A mezőgazdasági jellegű foglalkozásúak aránya csupán 8%. A szellemi foglalkozásúak 45%-a irodai dolgozó, 28%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott, 23%-a műszaki irányító és szakalkalmazott volt. A fizikai foglalkozásúak 32%-a, a szellemi dolgozók 45%-a nő. A fizikai dolgozóknál viszonylag legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari, a mezőgazdasági, továbbá a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között találunk (63, 59, ill. 57%). Az ipari foglalkozásúak 21%-a nő. A szellemi dolgozókon belül a nők elsősorban az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak között vannak túlsúlyban (57, ill. 55%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak csupán 13%-a nő. A város bányászati jellege következtében viszonylag sok a vájár (2800), csillés (1700) és az egyéb bányászati foglalkozású (1500 fő): a fizikai dolgozók 15%-a, az ipari jellegű foglalkozásúak 35%-a. Jelentős ezenkívül a lakatosok és az építőanyagipari foglalkozásúak száma (1500, ill. 700 fő). Az építőipari jellegű foglalkozásúak között legtöbb a villanyszerelő (700 fő) és a kőműves (600 fő). A szellemi foglalkozásúak közül — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — legtöbb a műszaki szakalkalmazott (1300), egészségügyi szakalkalmazott (1200), műszaki vezető (900). A pedagógusok száma megközelíti az 1400 főt (ebből egyetemi tanár, docens, adjunktus 190 fő, középiskolai tanár 260 fő, általános iskolai tanár 540 fő, általános iskolai tanító 400 fő). Pécsett 470 orvos van, több mint kétszerese az 1949. évinek. Társadalmi-gazdasági csoport A város népességének társadalmi-gazdasági összetétele 1949 óta jelentősen megváltozott. Az önállók (segítő családtagokkal együtt) és eltartottjaik száma 13 800-ról 6500-ra csökkent. 1960. január 1-én több mint 3000 termelőszövetkezeti tag volt (eltartottjaikkal együtt). Az alkalmazásban állók száma az 1949. évi 62 600-ról mintegy 90 700-ra — 45%-kal — emelkedett. Közel 3400 fővel — több mint egyharmadával — nőtt a nyugdíjasok száma. Családnagyság Pécs lakosságából 109 652 fő 40 199 családban és családtöredékben él. A családok és családtöredékek 81%-a család; a családokban élők aránya 93%. Pécsett a kisebb családok aránya magasabb, mint a megyei jogú városokban átlagosan. Az összes családok kilenctizede 2—4 családtagból áll. A családok Családnagyság százalékos megoszlása 36.8 31,3 20.9 7,7 2,2 1,1 100,0 2 családtag 3 4 5 6 7 és több családtag Összesen Az átlagos családnagyság alacsonyabb, mint a megyei jogú városok átlaga: 100 családra 311 családtag jut. A családoknak a gyermekek száma szerinti összetétele is kedvezőtlenebb, mint a megyei jogú városok átlagos megoszlási aránya; a gyermek nélküli családok aránya magasabb, a többgyermekes családoké viszont sokkal alacsonyabb. Kettőnél több gyermek csak minden tizenkettedik családban él. Gyermekszám A családok százalékos megoszlása Nincs gyermek 34,0 1 gyermek 36,4 2 „ 21,3 3—5 „ 7,9 G és több gyermek 0,4 Összesen 100,0 100 családra 108 gyermek és 100 gyermekes családra is csak 163 gyermek jut. A családokban élő 35 169 gyermek 72%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 25%-ában nincs 27