1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai (1961)
I. Az adatok ismertetése
A munkaképes korú férfiak több mint 97%-a, a munkaképes korú nők 46%-a kereső. A férfiaknál ez az arány magasabb az országosnál, a nőknél alacsonyabb. A 60 éves és idősebb férfiak 87%-a kereső. A 15 — 24 éves nők 45%-a, a 25—49 éves nők 46%-a volt kereső. 100 azonos korú Korcsoport férfi nő közül kereső 15—39 éves 96 44 40—54 „ 99 51 55—59 „ 99 — Munkaképes korú együtt a) ... . 97 46 Munkaképes kornál idősebb .... 87 34 a) Férfiaknál 15 — 59, nőknél 15 — 54 éves. A kereső férfiak és nők iskolai végzettségi színvonala — kivéve az egyetemi végzettségűeket — alig tér el egymástól. Az általános iskola 8 osztályát végzett kereső nők aránya 21%, a férfiaké 20%. Az érettségizett kereső nők aránya 4%, a férfiaké 3%. Az egyetemi oklevéllel rendelkező keresők közül a férfiak vannak túlsúlyban: a férfiak 2%-ával szemben a nők 1%-a rendelkezik egyetemi oklevéllel. Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a megye keresőinek 54%-a tartozott a mezőgazdasághoz és 24%-a az ipar-építőiparhoz. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma (19 000 fővel) 122%-kal emelkedett, a mezőgazdasági keresőké ugyanakkor (16 000 fővel) 17%-kal csökkent. E változás következtében a mezőgazdasági keresők aránya 73%-ról 54%-ra esett, az ipari-építőipari keresők aránya 12%-ról 24%-ra emelkedett. Jelentősen változott még 1949-hez viszonyítva a közlekedési keresők aránya, 2%-ról 4%-ra. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya szintén nőtt (összességében 13%ról 18%-ra). A nyugdíjasok száma 1949 óta közel kétszeresére emelkedett és megközelíti a 6200 főt. A keresők összes számának több mint 15 000 főnyi emelkedését elsősorban az ipari-építőipari keresők 19 000 főnyi emelkedése idézte elő. A keresők Népgazdasági ág százalékos megoszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 72,7 53,8 11,0 18,1 Építőipar 1,4 6,4 Közlekedés 1,7 4,0 Kereskedelem 2,3 3,7 Egyéb népgazdasági ágak 10,9 14,0 Ebből: nyugdíjas 2,5 4,3 Összesen 100,0 100,0 A megye valamennyi járása mezőgazdasági jellegű, a mezőgazdasági keresők aránya mindenütt 50%-nál magasabb. Az ipari-építőipari keresők aránya csak négy járásban több mint 20%, Komló városban a 65%-ot is meghaladja. A megye járásait együttvéve a mezőgazdasági keresők aránya 60%, az ipari-építőipari keresőké 20%. A városokban a mezőgazdasági keresők aránya 18%, az ipari-építőipari keresőké 49%. A 26 000 ipari keresőből 13 000 a megyére legjellemzőbb foglalkozási ágban, a bányászatban dolgozott. A megye 323 községe közül 294 tekinthető mezőgazdasági jellegűnek, melyek közül 195-ben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, további 99 községben 40—60% között volt. Mohács városnál ez az arány 29%. Az ipari-építőipari népesség aránya 5 községben és Komló városban 60—80%, 18 községben 40—60% és további 99 községben 20—40% között volt. A járások közül a pécsváradi és a sásdi járásban az ipari-építőipari népesség aránya viszonylag a legmagasabb. A keresők népgazdasági ági összetételének változásával együtt módosult a népesség népgazdasági ági összetétele is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 191 000-ről 139 000-re, 27%-kal csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 38 000-ről 82 000-re, 112%-kal emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi 64%-os aránya 1960-ban — alkalmazásban állóvá, ill. termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 29%-ra csökkent. Ezáltal 1960. január 1-én a megye keresőinek 67%-a alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai-szellemi munkát végzők aránya is megváltozott: 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 13, 1960-ban már 15 szellemi dolgozó jutott. A f\ 2 Baranya megye f* UflTfife A 1 7
