1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Baranya megye és Pécs együttes népességszáma 1960. január 1-én 399 436 ío volt. A népesség száma az utóbbi 11 év alatt 39 000 fővel, 11%-kal növekedett. A növekedés üteme meghaladja az országos népességszaporodás ütemét (8%). Az elmúlt 11 év alatt az oda vándorlók száma 9000 fővel meghaladta az elvándoroltakét. A népszámláláskor a férfiak száma 193 485, a nők száma 205 951 volt. 1000 férfira 1064 nő jutott, kevesebb, mint az országos átlag. A férfiak és a nők közötti különbözet 1949-ben volt legmagasabb, a nők száma 14 000-rel haladta meg a férfiak számát, s az össznépességből 52% volt a nők aránya. Jelenleg a nőtöbblet mintegy 12 000 fő, s a népességből 48,4% a férfiak, 51,6% a nők aránya. A népesség korösszetétele hasonló az országoshoz: 25% a g3^ermekkorii, 38% a fiatal, 23% az idősebb produktív korúak, és 14% az öregkorúak aránya. A kor emelkedésével együtt a nőtöbblet is fokozottan növekszik, így a 40 éves és annál idősebb nők aránya 39%, a férfiak 35%-os arányával szemben. 1949-hez képest a népesség bizonyos fokú öregedése tapasztalható, a nőknél nagyobb mértékben, mint a férfiaknál. A 60 éves és idősebb nők száma 4500-zal, arányuk 15%-ról 16%-ra növekedett, ugyanakkor a 60 éves és idősebb férfiak száma csak 2000-rel nőtt, úgyszólván változatlan arányösszetétel mellett (12%). A 15 éves és idősebb népesség 18%-a nőtlen, hajadon, 69%-a házas, 11%-a özvegy és 2%-a elvált. A nőtlen férfiak aránya magasabb, az özvegy férfiak aránya lényegesen alacsonyabb, mint az azonos családi állapotú nőké. Száz házas nőnek átlagosan 220 gyermeke született. Megközelítően azonos — közel 30% — az egy- és kétgyermekes, 25% a 3 — 5 gyermekes, 6% a 6 és többgyermekes házas nők aránya. Minden nyolcadik házas nő gyermektelen. A népesség iskolázottsági szintje emelkedett 1949 óta. A 15 éves és idősebb népességnek közel egyharmada legalább az általános iskola nyolc osztályát elvégezte. A 18 éves és idősebb népességből 8% a legalább érettségizettek, a 25 éves és idősebbek közül 2,3% az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek aránya. A népességből 33 000 fő (8,3%) nem magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Közülük 17 600 német, 9 000 délszláv, közel 1700 román, 4500 cigány anyanyelvű. A megye népességéből 207 000 fő (52%) volt kereső az 1949. évi 170 400 fővel (47%) szemben. A keresők száma 22%-kal, az eltartottak száma 1%-kal emelkedett, ennek következtében 100 keresőre csak 93 eltartott jutott, kevesebb, mint 1949-ben (112), de valamivel több, mint az országban átlagosan. A keresők számának emelkedése 1949 óta 63%-ban a nők foglalkoztatottságának emelkedéséből adódott. A kereső nők száma 23 300 fővel (48%-kal), a kereső férfiak száma 11%-kal nőtt. A női népesség 35%-a volt kereső az 1949. évi 26%-kal szemben, ugyanezen idő alatt a kereső férfiak aránya alig változott. Az elmúlt 11 év alatt az ipari-építőipari keresők száma 32 200 fővel több mint kétszeresére, 63 500 főre emelkedett, a mezőgazdasági keresőké viszont 15 400 fővel (16%-kal) 80 600 főre csökkent. Ennek következtében az ipari-építőipari keresők aránya 18%-ról 31%-ra nőtt, a mezőgazdasági keresőké 56%-ról 39%-ra csökkent. A közlekedés keresőinek a száma több mint kétszeresére, 10 800 főre, a kereskedelmi keresőké közel 11 000 főre emelkedett. A 15 400 főt kitevő nyugdíjasok száma 72%-kal volt magasabb, mint 1949-ben, arányuk pedig 5%-ról 7%-ra emelkedett. A keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása a népgazdasági ági összetételnél is jelentősebben megváltozott. Az előző népszámláláshoz viszonyítva az önállók és segítő családtagok száma felére csökkent, az alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok száma megkétszereződött. Ennek következtében 1960. január 1-én a keresők 59%-a alkalmazásban álló, 12%-a termelőszövetkezeti tag, 22%-a önálló és segítő családtag volt. Módosult a fizikai és szellemi munkát végzők aránya is: 1949-ben 100 fizikai dolgozóra 18, 1960-ban 24 szellemi dolgozó jutott. A megye és Pécs lakosságából 384 238 fő 130 127 családban és családtöredékben él; ennek 87%-a család. 1949-hez képest a családok száma 16%-kal, a családokban élőké viszont csak 9%-kal emelkedett. A 2—4 tagú családok aránya 81%-rói 86%-ra nőtt, az ennél nagyobb családok aránya 19%-ról 14%-ra süllyedt. Ezt a folyamatot tükrözi az átlagos családnagyság csökkenése; 100 családra 1949-ben 342, 1960-ban 323 családtag jutott. A vázolt alakulást elsősorban az okozta, hogy kevesebb lett a családokban a gyermek. 1949-ben a családok 31%-ában nem volt gyermek, 11