1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

IV. A fogalmak magyarázata

Szellemi foglalkozásúak főcsoportjai: Műszaki irányítók és szakalkalmazottak: az ipar, építőipar, mezőgazdaság, közlekedés műszaki (szakmai) irányítói ós hasonló műszaki dolgozói (főmérnökök, üzemmérnökök, tervezők, szerkesztők, művezetők, agronómusok, üzemegységvezetők, vasúti forgalmi szolgálattevők és hasonlók). Kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak: a tanárok, oktatók, ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, művészek, tudományos kutatók stb., továbbá a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó szakalkalmazottak, mint pl. az ápolónők, szülésznők, asszisztensek és hasonlók. Államigazgatási és gazdasági vezetők: az államigazgatás központi szerveinek és a tanácsoknak irányítói; az ipari, építőipari, kereskedelmi vállalatok vezetői, a szövetkezetek elnökei; a főkönyvelők; a párt- és tömegszervezeti f unkcionáriusok. Irodai dolgozók, államigazgatási szakalkalmazottak: az államigazgatási főelőadók, előadók, továbbá az adminisztratív munkát végző dolgozók, így a könyvelők, vállalati statisztikusok, előadók, pénztárosok (bolti stb. pénztárosok is), gépírók és hasonlók. Ismeretlen foglalkozásúak: azok a keresők, akik foglalkozásukat egyáltalán nem, vagy nagyon hiányosan jelölték meg. Nyugdíjasok, járadékosok és egyéb inaktív keresők: a saját és özvegyi jogon nyugdíjas személyek, attól függetlenül, hogy korábban milyen foglalkozást folytattak, továbbá az egyéb inaktív keresők, mint pl. az albérlő-, ágybérlőtartók ós hasonlók. Az egyéni foglalkozási táblákban használt k. m. n. jelölés külön megnevezés nélkülit jelent. Az 1949. évi népszámlálás nem sorolt be minden keresőt egyéni foglalkozás szerint, csupán 172 kiemelt foglalkozás keresőinek adatait dolgozta fel, ezért a jelenlegi egyéni foglalkozási adatoknak az előző népszámláláshoz való viszonyítása, csak tájékoztató jellegű. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI CSOPORT A foglalkozási ág, a foglalkozási viszony (foglalkozás minősége) ós az egyéni foglalkozás szerinti csoportosítások a keresőket (illetve esetenként az eltartottaknak az eltartóik megfelelő csoportjába sorolásával az egész népességet) gazdasági tevékenységük jellegének megfelelően különböző szempontok szerint osztályozzák. Az említett csoportosítások kombinációjával készült ún. „társadalmi-gazdasági" csoportosítás viszont a gazdasági tevékenység jellegét és a társadalmi helyzetet együttesen tükrözi és így alkalmas a népesség osztály tagozódás szerinti vizsgálatára is. A társadalmi-gazdasági csoportok a következők: Részletes Alkalmazásban álló Fizikai dolgozó Mezőgazdasági munkás (szak- és segédmunkások együtt) Mezőgazdasági napszámos Szak-, betanított munkás (mezőgazdasági foglalkozási! nélkül) Egyéb fizikai dolgozó a) (mezőgazdasági nélkül; —segédmunkás, alkalmi munkás, hivatalsegéd, ipari stb. tanuló) Szellem i dolgozó Összevont Alkalmazásban álló Fizikai dolgozó Mezőgazdasági munkás, mg. napszámos Egyéb fizikai dolgozó a) (mezőgazdasági nélkül) Szellemi dolgozó Termelőszövetkezeti tag Fizikai dolgozó Mezőgazdasági termelőszövetkezetben b) Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben Szellemi dolgozó Mezőgazdasági termelőszövetkezetben Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben Termelőszövetkezeti tagMezőgazdasági termelőszövetkezetben b) Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben Önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) Egyéb önálló és segítő családtag önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló ós segítő családtag c) Egyéb önálló és segítő családtag Vagyonából élő Nyugdíjas Nyugdíjas fizikai dolgozó és özvegye Nyugdíjas szellemi dolgozó és özvegye Nyugdíjas és egyéb Közületi eltartott i) Az ismeretlen foglalkozásúnkkal együtt. — b) A segítő családtagokkal együtt. — c) kétlakiak segítő családtagjaival együtt.