1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

11 évvel korábban, és ennek megfelelően ugyancsak minden társadalmi-gazdasági csoportban sokkal kevesebb lett a kereső családtagokra jutó eltartott családtagok száma. 100 családra az alkalmazásban állók családjainál 1949-ben 151 kereső, 1960-ban 188 kereső jutott; az önállók családjaiban ez az arány 141-ről 167-re növekedett. A termelőszövetkezeti tagok családjaiban 1960-ban 100 családra ugyanannyi kereső jutott, mint az alkalmazásban állók családjaiban (188). A 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma az alkalmazásban álló családfők családjaiban 108-ról 67-re, az önálló családfők családjaiban 115-ről 76-ra csökkent. A termelőszövetkezeti tagok családjaiban 100 kereső átlagosan 63 családtagot tart el. A nyugdíjasok családjaiban a kereső-eltartott arány az 1949. évi 73-ról 38-ra csökkent. Háztartások Budapestnek a családokban és családtöredékekben élő lakossága 659 058 háztartásban tömörül. Ennek háromnegyed része ún. ,,család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló ,,nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 91%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások 95%-a egycsaládos, 4,5%-a pedig kótcsaládos. Háromcsaládos háztartás összesen 572, ennél nagyobb pedig mindössze 32 van a fővárosban. A ,,család"-háztartások 87%-a 2—4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya alig 0,5%. A háztartások átlagos nagysága a ,,család"-háztartásokban sem sokkal magasabb, mint az átlagos családnagyság: 100 ,,család"-háztartásra átlagosan 318 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 519, a háromcsaládos háztartásokban 774. A háztartások 44%-ában van egy kereső, kétötödében két kereső; három kereső már csak minden kilencedik háztartásban található. A háztartásokban a keresők száma viszonylag alacsonyabb, minta családokban: 100 családra 185, 100 háztartásra 173 kereső jut. A kereső-eltartott arány viszont a háztartásokban valamivel kedvezőbb, mint a családokban: 100 kereső személyre a családokban 63, a háztartásokban 55 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval. Az alkalmazásban álló nem mezőgazdasági fizikai dolgozók és az alkalmazásban álló szellemi dolgozók háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, a nyugdíjasoké valamivel magasabb, mint a családoké. Többcsaládos háztartás viszonylag a XVII. kerületben van a legtöbb. Itt a „család"-háztartások 6,7%-ában van legalább két család. Ez az arány az V. kerületben a legalacsonyabb (3,4%). A nagyobb — legalább 8 személyből álló — háztartások aránya a X. és a XVII. kerületben a legmagasabb (0,9%), viszonylag legkevesebb ilyen háztartás a VI., VII., XIII. és XIV. kerületben van (0,4%). A háztartások átlagos nagysága a XVII. kerületben a legnagyobb, ahol 100 „család"-háztartásra átlag 337 személy jut; legkisebb — 301 személlyel — a VII. kerületben. A 100 háztartásra jutó keresők száma egy kerületben sem éri el a 100 családra jutó keresők számát. A XXII. kerületben is, ahol ez az arány a legmagasabb, 100 háztartásra 184 kereső jut. A 100 keresőre jutó eltartottak száma viszont a XVII. és a XVI.kerület kivételével, ahol 100 keresőre 70, ill. 65 eltartott jut, minden kerületben kedvezőbb, mint a családok kereső-eltartott aránya; a legalacsonyabb a VII. és a VI. kerületben (47, ill. 48). 26