1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A főváros népességének száma 1960. január 1-én 1 804 606 fő volt, az ország összlakosságának 18%-a; területe 526 km

2, népsűrűsége 3434 fő négyzetkilométerenként. Budapest az európai nagyvárosok között —- népességszáma alapján — a kilencedik helyet foglalja el. A népesség fejlődése Az 1869. évi népszámlálás óta eltelt 90 év alatt a főváros népességének száma hatszorosára emelkedett. A századforduló előtt a népesség növekedésének üteme lényegesen nagyobb volt, mint 1900 óta. A népességszám 1869-től 1900-ig háromszorosára, a századfordulótól 1941-ig csupán kétszeresére nőtt. 1941 és 1949 között — a második világháború következményeként— 122 500 fővel (7 %-kal) csökkent a főváros népessége. Az elmúlt 11 év alatt ismét jelentős a népesség számának növekedése. A 214 000 fő, közel 14%-os szaporodás lényegesen meghaladja a 8%-os országos átlagot. A népesség száma 1869-től a következőképpen alakult: Ev A népesség száma a) Tényleges szaporodás, ill. fogyás ( —) az előző népszámláláshoz viszonyítva A népesség számának százalékos alakulása az az 1869. évi előző népszámlálás adatához viszonyítva Átlagos évenkénti szaporodás, ill. fogyás ( —) százalékban b) Népsűrűség 1 km

2-re 1869 302 086 — 100,0 — — 574,8 1880 402 706 100 620 133,3 133,3 2,65 766,3 1890 560 079 157 373 185,4 139,1 3,35 1065,7 1900 861 434 301 355 285,2 153,8 4,40 1639,2 1910 1 110 453 249 019 367,6 128,9 2,57 2113,0 1920 1 232 026 121 573 407,8 110,9 1,05 2344,3 1930 1 442 869 210 843 477,6 117,1 1,59 2745,6 1941 1 712 791 269 922 567,0 118,7 1,72 3259,1 1949 1 590 316 - 122 475 526,4 92,8 - 0,93 3026,1 1960 1 804 606 214 290 597,4 113.5 1,16 3433,9 a) 1869-tűl 1890-ig a polgári, 1900-tól az összes népesség. b) Mértani átlag alapján. A főváros 1949-től számított tényleges szaporodásának kisebb részét — 40%-át (85 000 fő) — természetes szaporodás, 60%-át (129 000 fő) bevándorlás okozta. A népesség területi megoszlása Budapest kerületeinek száma 1930-ig tíz, 1950-ig tizennégy volt, azóta huszonkettő. A legnagyobb és a legkisebb népességű kerületek a következők: 100 000-nól több 60 000-nél kevesebb lakosú kerület VIII. 142 783 XXII. 38 662 XIII. 142 137 XVII. 42 134 VII. 120 052 I. 44 086 XIV. 115 566 XVI. 53 314 XI. 109 124 XXI. 59 963 XX. 101 875 A peremvárosokból (Újpest, Kispest stb.), falvakból (Pestimre, Rákoscsaba stb.), ill. beépítetlen területekből alakult kerületek lakosságának száma az elmúlt évtizedekhez viszonyítva többszö9