1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.d. Bács-Kiskun megye személyi és családi adatai (1961)

IV. A fogalmak magyarázata

Kereskedelmi, vendéglátóipari jellegű foglalkozásúak: az üzletvezetők, a kereskedelmi elárusítók, beszerzők, felszolgálók stb. Közlekedési, hírközlési jellegű foglalkozásúak: a közlekedési eszközök vezetői, azokon a jegyek árusítói és ellenőrei, a postai kézbesítők stb. Vegyes foglalkozásúak: a segédmunkások — akik az előbbi csoportokba tartozó fizikai dolgozók mellett kisegítő munkát végeznek —, a háztartási alkalmazottak, a hivatalsegédek, portások, őrök. Az ipari, építőipari, szolgáltatási, kereskedelmi, közlekedési jellegű foglalkozásúak csoportjaiba az önállókon ós segítő családtagokon kívül csak a szak- és betanított munkások, bedolgozók, ipari, építőipari stb. tanulók kerültek. A segédmunkások a vegyes foglalkozásúak között szerepelnek. Műszaki irányítók és szakalkalmazottak: az ipar, építőipar, mezőgazdaság, közlekedés műszaki (szakmai) irányítói és hasonló műszaki dolgozói (főmérnökök, üzemmérnökök, tervezők, szerkesztők, művezetők, agronómusok, üzemegységvezetők, vasúti forgalmi szolgálattevők és hasonlók). Kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak: a tanárok, oktatók, ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, művészek, tudományos kutatók stb., továbbá a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó szakalkalmazottak, mint pl. az ápolónők, szülésznők, asszisztensek és hasonlók. Államigazgatási és gazdasági vezetők: az államigazgatás központi szerveinek és a tanácsoknak irányítói; az ipari, építőipari, kereskedelmi vállalatok vezetői, a szövetkezetek elnökei; a főkönyvelők; a párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok. Irodai dolgozók, államigazgatási szakalkalmazottak: az adminisztratív munkát végző dolgozók, így a könyvelők, vállalati statisztikusok, előadók, pénztárosok (bolti stb. pénztárosok is), gépírók és hasonlók. Ismeretlen foglalkozásúak: azok a keresők, akik foglalkozásukat egyáltalán nem vagy nagyon hiányosan jelölték meg. Nyugdijasok, járadékosok és egyéb inaktív keresők: a saját és özvegyi jogon nyugdíjas személyek, attól függetlenül, hogy korábban milyen foglalkozást folytattak, továbbá az egyéb inaktív keresők, mint pl. az albérlő-, ágybérlőtartók és hasonlók. Az egyéni foglalkozási táblákban használt k. m. n. jelölés külön megnevezés nélkülit jelent. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI CSOPORT A foglalkozási ág, a foglalkozási viszony (foglalkozás minősége) és az egyéni foglalkozás szerinti csoportosítások a keresőket (illetve esetenként az eltartottaknak az eltartóik megfelelő csoportjába sorolásával az egész népességet) gazdasági tevékenységük jellegének megfelelően különböző szempontok szerint osztályozzák. Az említett csoportosítások kombinációjával készült az ún. „társadalmi-gazdasági" csoportosítás viszont a gazdasági tevékenység jellegét és a társadalmi helyzetet együttesen tükrözi, és így alkalmas a népesség osztálytagozódás szerinti vizsgálatára is. A társadalmi-gazdasági csoportok a következők: Szellemi foglalkozásúak főcsoportjai: Részletes: Összevont: Alkalmazásban álló Alkalmazásban álló Fizikai dolgozó Mezőgazdasági munkás (szak- és segédmunkások együtt) Mezőgazdasági napszámos Szak-, betanított munkás (mezőgazdasági foglalkozású nélkül) Egyéb fizikai dolgozó a) (mezőgazdasági nélkül; — segédmunkás, alkalmi munkás, hivatalsegéd, ipari stb. tanuló) Fizikai dolgozó Mezőgazdasági munkás, mg. napszámos Egyéb fizikai dolgozó a) (mezőgazdasági nélkül) Szellemi dolgozó Szellemi dolgozó Termelőszövetkezeti tag Termelőszövetkezeti tag Fizikai dolgozó Mezőgazdasági termelőszövetkezetben b) Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben Mezőgazdasági termelőszövetkezetben b) Szellemi dolgozó Mezőgazdasági termelőszövetkezetben Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben 260