1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.d. Bács-Kiskun megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A 2 tagú családoknak 40%-ában keres mindkét családtag; a 3 tagú családok között a 3 keresős családok aránya 12%, a 4 tagú családoknak már csak nem egészen 3%-ában keres mind a négy családtag. A 100 családra jutó keresők száma az 1949. évi 152-ről 165-re emelkedett, a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma pedig 137-ről 96-ra csökkent. A megyében valamivel kedvezőbb a kereső-eltartott arány, mint országosan, a javulás is nagyobb mértékű; míg országosan a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 32 fővel, a megyében 41 fővel csökkent. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A megye mezőgazdasági jellege — annak ellenére, hogy a mezőgazdaságból élő családoknak aránya csekély mértékben csökkent — lényegében nem változott. A mezőgazdasági önállók — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — családjainak aránya az 1949. évi 60%-ról 43%-ra csökkent ugyan, de a mezőgazdasági termelőszövetkezeti családokkal együtt arányuk több mint fele (53%) az összes családokénak. Azoknak a családoknak az aránya, amelyekben a családfő alkalmazásban álló, az 1949. évi 26%-ról 40%-ra emelkedett. Az átlagos családnagj^ságban 1949-hez képest a legjelentősebb változás a mezőgazdasági önállók csoportjában történt; 100 családra jutó családtagok száma 372-ről 310-re csökkent. Emelkedés csupán az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók csoportjában volt (348-ról 354-re). Az átlagos gyermekszám az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjainál a legnagyobb; 100 családra 156 gyermek jut (ezen belül a mezőgazdasági munkások családjainál 170). A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva, a legkevesebb gyermek az önállók családjaiban van, melyekben a családonkénti átlagos gyermekszám valamivel több, mint egy. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra átlag 124, az önállók családjaiban 71 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma valamennyi társadalmi rétegnél emelkedett, jelentősebb mértékben — 28 keresővel — a mezőgazdasági önállók, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók és a nyugdíjasok családjainál. 100 családra a legtöbb kereső a mezőgazdasági önállók családjaiban jut. A kereső-eltartott arány legnagyobb mértékben a mezőgazdasági önállók családjaiban változott. Itt 1960-ban 100 kereső családtagra 67-tel kevesebb családtag eltartása hárult, mint 1949-ben; 1960-ban 100 kereső családtagra mindössze 61 eltartott családtag jutott. 100 kereső családtagra a legtöbb eltartott a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag szellemi dolgozók és az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban jut (153, illetve 152). Háztartások A megyének a családokban és családtöredékekben élő lakossága 184 700 háztartásban tömörül. Ennek 85%-a ún. ,,család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem családiháztartások túlnyomó többsége — 92%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások közel 96%-a egycsaládos, 4%-a pedig kétcsaládos. Háromcsaládos háztartás 143, ennél nagyobb mindössze 12 van a megyében. A ,,család"-háztartások több mint négyötöde 2 — 4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya 1,4%. A háztartások átlagos nagysága a ,,család"-háztartásokban alig valamivel magasabb, mint az átlagos családnagyság; 100 ,,család"-háztartásra átlagosan 339 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 527, a háromcsaládos háztartásokban 822. A háztartások közel felében (49%) csak egy kereső, 36%-ában két kereső van, három kereső már csak minden tizedik háztartásban található. A kereső-eltartott arány a háztartásokban valamivel kedvezőbb, mint a családokban; 100 kereső személyre 88 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval. Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók és termelőszövetkezeti tagok háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, a mezőgazdasági önállóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb, mint a családoké. Külterületi népesség A megye területén 884 külterületi település van. A megye népességéből 210 977 fő, az össznépesség 36%-a él külterületen. A külterületeken élő népesség aránya jóval magasabb az országos átlagnál. Legmagasabb a külterületi népesség aránya a kecskeméti (67%), a kiskufélegyliázi (61%) és a kiskunhalasi (54%) járásokban. A legtöbb külterületi település a bajai (142) és a kalocsai (132), a legkevesebb a bácsalmási (46), ill. a kiskunfélegyházi (66) járás területén fekszik. A városok közül a legtöbb külterületi település (29) Kecskeméthez, a legkevesebb (5) Bajához tartozik. 18