1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.d. Bács-Kiskun megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

1949-ben a népességnek közel 48%-a, 1941-ben 47%-a, 1930-ban pedig csupán 45%-a volt kereső. A keresők és eltartottak aránya 1930-tól a következőképpen alakult: Koresők Eltartottak 100 keresőre Év az össznépesség százalékában jutó eltartott 1930 44,9 55,1 123 1941 47,2 52,8 112 1949 47,6 52,4 110 1960 54,2 45.8 85 A keresők számának emelkedése 90%-ban a nők foglalkoztatottságának növekedéséből származott. A két népszámlálás között a kereső nők száma 34 000 fővel (41%-kal), a kereső férfiak száma pedig 2%-kal nőtt. Kereső Kereső férfiak nők férfiak nők az összes keresők a férfiak a nők s z áz al ék ában sz áz a lék áb an Kv 1949 70,5 29,5 69,3 27,2 1960 63,3 36.7 70,9 38,5 A kereső nők számának jelentős növekedése mellett arányuk is emelkedett, amely a megyében valamivel magasabb az országosnál. A városok és községek kereső aránya csaknem azonos: a városokban a népesség 54,4%-a, a községekben 54,1%-a kereső. Legmagasabb a kereső arány a bácsalmási járásban (57%), legalacsonyabb a bajai járásban (52%). 1949-hez képest a városokban és a községekben is nagymértékben nőtt a kereső nők aránya. Városokban a nők több mint 39%-a, községekben pedig 38%-a kereső. A keresők arányának nemenkénti alakulása területi részletezésben az alábbi: Terület Kereső férfiak Kereső nők a férfiak a nők százalékában 1949 1960 1 949 1960 Községek fii?, 6' 71,1 26,3 38,1 Városok 68,4 70,6 29,6 39,4 összesen 69,3 70,9 27,2 38,5 A munkaképes korú férfiak majdnem egésze (97%-a), a munkaképes korú nők 53%-a kereső. Ez az arány mindkét nemnél magasabb az országos átlagnál. A 60 éves és idősebb férfiaknak 92%-a aktív kereső, illetve nyugdíjas. A 15—24 éves nők 56%-a kereső, a 25—49 éves nők közül 52%. A munkaképes korú népesség kor és nem szerinti kereső aránya a következőképpen alakult: 100 azonos korú Korcsoport férfi nő közül kereső 15—39 éves 96 52 40—54 „ 99 56 55—59 „ 99 — Munkaképes korú együtt 97 53 Munkaképes kornál idősebb .... 92 44 a) Férfiaknál lö—

r>9, miknél 15 — 54 éves. Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a megye keresőinek 62%-a a mezőgazdasághoz tartozott és csak 16%-a az ipar-építőiparhoz. Bár a mezőgazdasági keresők aránya az 1949. évi 72%-hoz képest számottevően csökkent, számuk csak 5000-rel kevesebb, mint 1949-ben volt. így Bács-Kiskun megye 1960. január 1-én is Szabolcs-Szatmár megye után az ország második leginkább mezőgazdasági jellegű megyéje volt. Az ipari-építőipari keresők száma 1949 óta közel 24 000 fővel, 86%-kal, 51 000 fölé emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya is növekedett, összességében 18%-ról 22%-ra. A nyugdíjasok száma 3000-rel (35%-kal) közel* 12 000 főre emelkedett. 13