1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.d. Bács-Kiskun megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A két nem kormegoszlása egymástól jelentős mértékben eltér. A férfiak aránya a 0—14 és a 15—39 éves korcsoportokban magasabb, 40 év felett alacsonyabb a nőkénél. 1949-hez képest legnagyobb mértékben a 60 éves és idősebb nők aránya emelkedett, 13%-ról 15%-ra. A férfiak aránya 11%-ról 13%-ra nőtt. A produktív korú városi és falusi népesség aránya mindkét nemnél csökkent, mégpedig a falvakban nagyobb mértékben, mint a városokban. A 15 évesnél fiatalabb férfiak és nők aránya közötti különbözet 1949 óta megnőtt, a produktív' korúaké a községekben kiegyenlítődött. A két nem kormegoszlásában mutatkozó különbségek valamennyi korcsoportban alacsonyabbak, mint az országos arányszámok. Családi állapot A megye népességének családi állapot szerinti megoszlásában lényeges változás állt be az elmúlt évtized alatt. A nőtlenek, hajadonok aránya számottevően csökkent, a házasoké és elváltaké nőtt. A nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya alacsonyabb, a házasok és az özvegyek aránya némileg magasabb, mint az országos átlag. A megye 15 éves és idősebb népességéből 69% a házas, 2% az elvált (e két arány 1949-ben 63%, illetve 1% volt). A házasok száma 11 év alatt 26 000-rel, 10%-kal, az elváltaké közel 3000-rel, 53%-kal emelkedett. 1949-ben és 1960-ban a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása a következőképpen alakult: 1949 1960 Családi állapot A népesség A férfiak A nők A népesség A férfiak A nők százalékban Nőtlen, hajadon 25,3 29,1) 21,2 19,7 23,4 16,2 Házas 63,0 65,2 61,1 68,5 71,6 65,7 Özvegy 10,5 4,0 16,4 10,1 3,6 16,0 Elvált 1,2 0,9 1,3 1,7 1,4 2,1 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100.0 A házasok aránya a megye 5 városában lényegesen alacsonyabb (65%), mint a községekben (70%). Az özvegyek aránya egyezik (10—10%), a nőtlenek, hajadonok aránya a városokban 22%, az elváltaké 2%, szemben a községi 18% és 1,5%-os arányokkal. A megyében 100 házas nőnek átlagosan 249 gyermeke született, több mint az országos átlag (233). A házas nők termékenysége legmagasabb a kecskeméti járásban, legalacsonyabb a bajaiban. A városokban lakó házas nők termékenysége (229) is megközelíti az országos átlagot, sőt Kiskunfélegyházán meg is haladja (264), Baján viszont 200 alatt marad. A 100 házas nőre jutó gyermekek száma 18 községben 300 felett van, 5-ben viszont a 200-at sem éri el. A házas nők 24%-ának egy, 26%-ának két gyermeke született. A 3—5 gyermekes házas nők aránya 27%, a 6- és többgyermekeseké közel 10%. A városokban minden hatodik, a községekben minden nyolcadik házas nő gyermektelen. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett. Az általános iskola 8 osztályát 90%-kal többen végezték el 1960-ban, mint tizenegy évvel ezelőtt; közel 53%-kal növekedett az érettségi bizonyítványt szerzettek és ugyancsak 53%-kal az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek száma. A 10 éves és idősebb népességből az írni-olvasni nem tudók aránya is csökkent: 7%-ról 5%-ra. A megye 15 éves és idősebb népességének egynegyede végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, míg 1949-ben még csak egyhetede. Az 1949. évi népszámlálás óta az érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességből 3%-ról 5%-ra emelkedett; az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek aránya pedig a 25 éves és idősebb népességből 0,9%-ról 1,3%-ra növekedett. A jelentős javulás ellenére a megye népességének iskolázottsági színvonala minden fokon alacsonyabb az országos átlagnál. Az iskolázottsági színvonal emelkedésének mértéke 1949-hez képest az általános iskolát végzetteknél magasabb, az érettségizetteknél és az egyetemet végzetteknél viszont alacsonyabb, mint a többi megyében bekövetkezett emelkedés. A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon alacsonyabb, mint a férfiaké. A 7 éves és idősebb férfiak 15%-ánál, a nők 16%-ánál az általános iskola 8 osztálya a legmagasabb végzettség. 11