1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.b. Fejér megye személyi és családi adatai (1961)

IV. A fogalmak magyarázata

Két család házaspár, bármelyik házasfél mindkét szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél özvegy vagy elvált szülőjével és annak egy vagy több nem házas gyermekével. A családok a törvényes házasságkötés nélkül együttélő élettársi közösségeket is tartalmazzák. Gyermek : a nem házas (nőtlen, hajadon, özvegy, elvált), vagy házastársa nélkül szüleivel (szülőjével) együttélő „gyermek" családi állású személy, tekintet nélkül a korára. (Az összeírás során bármilyen korú személyt gyermeknek kellett minősíteni, ha az apja vagy az anyja volt a családfő.) A gyermekek száma tartalmazza az örökbefogadott, a nevelt, a házasságon kívül született gyermekeket, továbbá a szülő nélkül, nagyszüleivel (nagyszülőjével) együttélő unokákat is. (Ennek megfelelően az egy nagyszülő és unoka összetételű családokat is az „egy szülő gyermekkel" csoport tartalmazza.) Rokon: a) felmenő rokonok a házastársak szülei (apa, anya ill. após, anyós), nagyszülei, dédszülei ; b) egyéb rokonok a felmenők kivételével a házastársak oldalági vagy bármilyen más rokonai (testvér, nagybácsi, nagynéni, sógor, sógornő, unokatestvér stb.). (A rokonok azonban a családhoz csak akkor tartoznak, ha nincs velük együttélő házastársuk vagy gyermekük ; ebben az esetben ugyanis külön családot képeznek.) Generációk száma : a családban együttélő felmenő és lemenő rokonsági kapcsolatban álló nemzedékek száma. a) Egy-generációs család : házaspár gyermek nélkül és felmenő rokon nélkül. b) Két-generációs család: házaspár gyermekkel, felmenő rokon nélkül; házaspár gyermek nélkül, felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel, felmenő rokon nélkül. c) Három-generációs család: házaspár gyermekkel és felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel és felmenő rokonnal. CSALÁDTÖREDÉKEK A családtöredékek csoportjába azok a rokon személyek tartoznak, akik nem alkotnak családmagot és azok, akik családi kapcsolat nélkül élnek. Ilyenek a „részcsaládok" és az „egyedülállók". 1. Részcsalád : együttélő rokon személyek, akik között nincs házastársi (élettársi), vagy vérszerinti (örökbefogadási) felmenő-lemenő kapcsolat (pl. együttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyós-meny stb.). 2. Egyedülállók : a) teljesen külön élő egyedülállók, b) közös háztartásban együttélő nem rokon egyedülállók (pl. két barát), c) a családdal együttélő „idegen" személyek, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban vannak (pl. háztartási alkalmazott, kosztos diák, földjükért, házukért eltartott személyek, családhoz kihelyezett állami gondozottak stb.). CSALÁDÖSSZETÉTEL A családösszetétel a családok csoportosítása aszerint, hogy kikből áll a családmag (házaspár vagy egy szülő és gyermek), hány gyermek van a családban, és hogy a családmaghoz tartoznak-e rokonok. CSALÁDBAN ÉLŐK (CSALÁDTAGOK) Családtagnak az minősült, aki a családhoz tartozó személyek közül az összeírás időpontjában családi lakóhelyén állandóan jelenlevő volt, vagy csak ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) volt távol. Ennek megfelelően a családban élők száma nem tartalmazza a családnál ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) tartózkodókat, valamint az egy hónapnál hosszabb ideje távollevőket. Az utóbbiak közül azokat a családtagokat sem, akik munkavégzés, tanulás stb. miatt más városban vagy községben tartózkodnak állandó jelleggel, bár családjukhoz rendszeresen visszatérnok. Ezek az ún. „huzamosan távollevők" az adatokban akkor sem szerepelnek, ha az összeírás időpontjában családi lakóhelyükön tartózkodtak (mert ott csak mint ideiglenesen jelenlevőket írhatták őket össze). A családtagok száma a családfőt is magában foglalja. H \ZTA RTÁS A háztartás azoknak az együttlakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, rendszerint közösen étkeznek és a létfenntartási költségeket közösen viselik. Ha a közösség csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos (egycsaládos háztartás), ha több család vezet közös háztartást, a háztartás több családból áll (többcsaládos háztartás). A háztartás a családtól még annyiban is különbözik, hogy a családtagok száma az „idegen" személyeket (magyarázatot lásd az „Egyedülállók" címszó c) pontjánál) nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont az „idegen" személyeket is magában foglalja. Az egycsaládos és a többcsaládos háztartások alkotják az ún. „család"-háztartásokat. A ,,család"-háztartások közé tartoznak azok a háztartások is, amelyekben a családdal vagy családokkal egy vagy több idegen személy, esetleg idegen személyekből álló részcsalád él együtt, tehát minden olyan háztartás, amelyben legalább egy család van. A kizárólag családtöredékekből álló háztartások a „nem család"-háztartások. Ezek a következők lehetnek : a) Egyszemélyes háztartás, a teljesen külön élő egyedülállók háztartása. 223